Új bejegyzés Frissítés

2006.02.11. 20:23

megjelent: KAPU, 2005.02, 50-53. Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:   Attila és a hunok - kordokumentumok és  legújabb tudományos eredmények tükrében. 10. rész. 3.7. A hun-magyar folytonosságról.   Először is a két népnév viszonyát kell tisztáznunk. Melyik volt előbb? Milyen időbeli, okságbeli, történelmi és tartalmi viszony áll fenn a két népnév között? Kiindulásul választhatjuk nemrég felszínre bukkant őskrónikánkat, az „Üngürüsz történetét” (1978, 5), csonkított kiadásban a Tarih-i Üngürüszt (1982, 38). Ebben a két név viszonyáról ez áll: „A krónikás szavai azt bizonyítják, hogy Üngürüsz népe Hunor nemzetségéből származott. Mivel Hunor neve később Hüngürüszre változott és Nemród halála után Hunor egész népével (Szkítiába – GA) költözött…Midőn Nemród meghalt, Adzsem (Perzsia) trónjára egy másik padisah (király-GA) került. Azt a vidéket pedig (melynek Hunor volt a fejedelme), Dzsiddija (Szkítia-GA) tartománynak nevezik…” Úgy tűnik előbb volt a Hunor név, az ősatya neve, de ahogy az ősatya utódai nemzetté sokasodtak, időközben az ősatya neve Hüngürüszre – figyelem! Hüngürüszre, és nem Üngürüszre – vagyis ha a törökös írásmódot leszámítjuk, Hungárusra és nem Ungárusra! – változott. A kérdés csak az: hogyan és miért lett a Hunor névből hungár népnév? Hogyan, mi módon, miért változott át a szentként tisztelt ősatya neve? A szent, szentsége folytán szent és sérthetetlen – vagyis maga a szentség az örökké épen, eredeti formájában fennmaradást kellett volna jelentse. Hogyan lehet az, hogy éppen a hunoknál, akiknél az ősök tisztelete a legszorosabban összeforrott a szentséggel, az Istennel, saját népnevüket (hun) mégis megváltoztatták? Igaz, e változás nem számolta föl az eredeti nevet. Megmaradt a Hunor névből a „Hun”, csak éppen kiegészült, mégpedig egy „Gár” taggal. Világos, mint a Nap, hogy ennek a „Gár” szónak jelentése ugyanolyan szent és isteni kell legyen, mint Hunor neve a hunok  számára, ha egyszer bekerült a szent „Hun” név mellé. De vajon létezhet-e bármi is, aminek szentsége, isteni mivolta felérhet a szentként, a legfőbb szentségként tisztelt ősatya szentségével?   Vegyünk figyelembe még egy körülményt. Hunor népe Szkítiába költözött, és ott a nép nevéről nem esik szó, ami annyit jelent, hogy a nép neve maradhatott a hun név. Hol és mikor változott át a hun népnév hungár-rá? Az Üngürüsz történetéből erre, ha közvetve is, választ kapunk. Az üngürüsz-hungárus nép a Kárpát-medencei nép. Az a nép, amely az őshazában lakik. Abban az őshazában, amelyre a Csodaszarvas-monda irányul, az a monda, amelyben isteni erők késztetik a Kárpát-medencei hun-magyar népeket, hogy költözzenek vissza a Kárpát-medencébe, és állítsák vissza a hun-magyar nép rendjét. Így észrevétlenül rábukkanunk arra az isteni tényezőre, amit kerestünk. Az isteni erők ugyanis egyértelmű és szoros kapcsolatban állnak a Kárpát-medencével. A Kárpát-medencére irányulnak, az a vonzásközpontjuk, amely tízezer éveken át tartó népvisszavándorlások isteni életközpontja. A „Gár” szó jelentésének, isteni jelentés-töltésének, szent értelmének tehát a Kárpát-medencével kell kapcsolatban állnia. De segít-e nekünk ez az újabb előrelépés? Ha minden felbukkant tényezőt fontolóra veszünk, észre kell vegyük, hogy a megoldás ott fekszik immár elérhető közelben előttünk. Keressük a „Gár” szó szent jelentésű összefüggését, és találtuk a Kárpát-medencét. Lehet, hogy e kettő között áll fenn a szent kapcsolat? Lehet, hogy a „Gár” és a Kárpát-medence egy és ugyanazon szent összefüggés hordozói? Lehet, ha megvizsgáljuk a Kárpát-medencét, és a Kárpát-medence nyelvi alakját. A Kárpát-medence rendkívüli, kör-alakú képződmény. A világon nincs párja. Az ősműveltség középpontja, ércekben, gabonában szokatlanul, rendkívülien gazdag. Erre utal Pannónia neve is, ami – a Pannónia nevet adók nyelvén, latinul – „kenyerest” jelent (Tarih-i Üngürüsz, 1982, 98). Rendkívüli természeti kincs, a Föld legrendkívülibb kincse egy nép otthona számára. Mi más fejezné ki az e tények iránti megbecsülést jobban, mint a felismerés, hogy a Kárpát-medencét isteni erők alakították ki és tüntették ki rendkívüli gazdagsággal, kultúra-alkotó természeti kincsekkel, állam-alkotó egységre kialakított köralakú védőgyűrűvel? A Kárpátok köralakú hegyláncai természetes egységet teremtettek lakói számára, és így az itt lakók egységessé, néppé szerveződését hihetetlen mértékben megkönnyítették. A Kárpátok hegy-körének adományai jószerivel felbecsülhetetlenek. És itt a kör-alak képe is kiugrik. Az itt lakó népnek az együttélés évszázadai, évezredei alatt fel kellett ismernie, hogy köralakú természeti védőbástya veszi körül, s amikor erre ráébredt, ebben az isteni akaratot érzékelte. Nem tudjuk, mikor kapta a Kárpátok a nevét, de a magyar néptől kellett kapnia, mert szótövében a Kör neve rejlik, a körgyűrű alakú hegységet írja le a név. A kör pedig minden lehető mértani idom között a legtökéletesebbként, a legszentebbként volt ősidőkben számon tartva. A Napot tisztelő hunoknál különösen erős lehetett a kör tisztelete, hiszen a Nap maga is kör-alakú az égen. Így a kör-alakú védő-hegység egyben a Napisten megtestesítője is lehetett a hunok számára. És ehhez még adjuk hozzá, hogy a hunok, a szkíta-magyar ősnépek azok, akik az égből kapják a királyságot a szkíta eredetmonda szerint (GKE, 1990), és a királyság szent jelképe a korona, a kör-anya jelképes alakja, az égből alászállva. A korona és a királyság (két „kör” szótövű szó!) feltalálói tehát csakis napistenhitű népek, a hun-magyar nép lehetett. És valóban, bár sok nép vette át a korona viselésének szokását, mind a mai napig egyedül a magyar népnek van Szent-Korona tana, amely egyben az államalkotó égi erőnek is hordozója. Ha így volt, akkor a Kárpátok neve valóban rendkívüli szentséget hordozhatott. És ha rendkívüli szentséget hordozott, aminek vállalását tudatosítani akarta ez a nép minden egyes tagja önazonossága szintjéig, akkor tényleg indokolt lehetett a nép szent ősatyjának neve mellé tenni a vállalt sorsot, a vállalt hivatást kifejező „kör”, „kir”, „kár”, „gár” szót! A hungár nép tehát a Kárpátok névadója (ami önmagában igazolja őslakosi mivoltát!), és egyben királyi nép. Valóban, ezt igazolja, hogy a hun-magyar népcsalád az egyetlen a világon, amelynek „királyi” melléknevű népe lenne! Világszerte feljegyezték a királyi szkíták tetteit, kimagasló kincsei ők a történelemnek. Valaha a királyi szkíták, a székelyek népe az egész Kárpát-medencét lakták, tehát a történelem igazolja logikai-nyelvi levezetésünket. A „hungár” népnév általunk adott megfejtése: hun-kár, kárpát-medencei hun, de egyben királyi hun, koronás hun.   Érvelésünket, a hungár népnév megfejtését alátámasztja, hogy „a „Hunkár” szó emberemlékezet óta török-perzsa nyelveken használatos. A konstantinápolyi császári udvarban Hunkár a címe és méltóságbeli rangja az Ozmán uralkodónak. A Dictionaire turc-arab-persen szótárban (Zenker, Johnson, Barbier de Meynard) a hunkár jelentése: király, szuverén méltóság. Togrul bég a Hunnok királyi törzséből eredett. E hagyomány említi; máig él a török szultán Hungár nevében. A Hunkár szó „király, török uralkodó” jelentéssel bír. Török köznépnél Hunkarem megszólításkor Uram, turkomanoknál “Majarem” annyi mint “Uram”, minek megfelelően Bölcs Leo bizánci császár „elevtherosz” jelzővel illette Árpád népét, akárcsak Herodot a királyi Scythákat.” (Némethi, 1925, 20).   Hungár népnevünkben a Kárpát-medencei őshaza melletti szent elkötelezettségünk fejeződik ki. Itt, ebben az őshazában nyugszanak őseink. Őseink, elődeink szent emléke és hazánk, őshazánk szentsége összetartoznak, mert mi itt a Kárpát-medencében őshonosak vagyunk. Szent hivatásunk, népnevünkbe foglalt kötelezettségünk, hogy ez a szent őshazát megvédjük, hozzá ragaszkodjunk, szent hagyományainkat ápoljuk, őseink történelmét, és újabb történelmünket megismerjük és sorsunkat őseink akaratával egyező irányba fordítsuk.   megjelent: KAPU 2005.06-07, 109-110.   Grandpierre Attila:   Kőkörök és szkíták   2005 márciusában jelent meg a KAPU-ban a „A kőkörök eredete és az emberiség eltemetett őskori civilizációja”, eddig 3 részes sorozatom első része. Ebben megírtam, hogy létezett Eurázsiában az i.e. 5000-től kb. időszámításunk kezdetéig egy magaskultúra, amelyik óriás kőköröket, olykor fából vagy földből épült csillagászati obszervatóriumokat épített Európa atlanti partvidékétől Kínáig és Indiáig. A hivatalos régészet mindmáig képtelen volt annak megállapítására, hogy kik építhették ezeket a Stonehenge-re emlékeztető ősi obszervatóriumokat. Gyanakodtak a kelta papokra, a druidákra, de pl. Stonehenge 2000 évvel előzi meg a kelták feltűnését. Sorozatomban rámutattam, hogy ez a tudatlanság viszonylag újkeletű, és a felvilágosodás utáni történelem-hamisítási hullám óta tart Európa-szerte. Amikor a jezsuiták kőköröket találtak a Kárpát-medencétől Kínáig ívelő területen, a kőköröket a szkíta örökség bizonyítékának tekintették. India északi részén, Radzsisztánban is nyilvánvalónak tartják: a kőkörök mindenhol a szkíta uralom tanúbizonyságai. Az abakáni (minuszinszki medence, Közép-Ázsia) kő-obszervatóriumról ma is egyértelmű, hogy a szkíták építették, i.e. 250 körül.   Újkeletű a divat, hogy a szkítákat igyekeznek indoeurópainak feltüntetni. Ez azonban éles ellentétben áll azzal a köztudott ténnyel, hogy a ma Európában élő népek közül egyedül a magyarok ősei a szkíták a 18. századig született magyar, német stb. krónikák, történelmi művek egybehangzó tanúsága szerint. Éles ellentétben áll azzal a ténnyel is, hogy a szkíták lovas népek, és az európai történelemtudomány évszázadok óta azon mesterkedik, hogy a lovasnépeket megbélyegző „nomád” és „barbár” címkével lássa el, csakis azért, hogy önmagát, mint nem lovas, hanem letelepedett népet, a szkíták műveltsége fölé tolhassa. Időközben azonban a régészet felnőtt tudománnyá érett, és a tények tükrében ma már tagadhatatlan, hogy a szkíta kultúra fejlettsége messze felette állt nemcsak a germán és indiai, hanem az ókori görögökénél is. Hogyan lehetnének a lovasnép szkíták a germánok, ókori görögök elődei, ha a görögök számára a lovas képtelen lénynek, kentaurnak látszott?   A kőkori-rézkori-vaskori csillagászati obszervatóriumok fejlett csillagászattal bíró nép alkotásai kellett legyenek. Fejlett matematikával, csillagászattal a 18. századig köztudott módon a mágusok rendelkeztek. A mágusok az „indogermán” népek számára érthetetlenül magas tudománnyal bírtak, s ezért az utóbbi kétezer évben az emberiség ősi tanítómestereiről igyekeztek minden fennmaradt könyvet eltüntetni, és emléküket is kiirtani, meghamisítani, a mágusokat szemfényvesztőnek, boszorkánynak kikiáltani. Fehér Mátyás Jenő „A középkori magyar inkvizíció” c. könyvének előszavában megírja, hogy a magyar ősvallás tudósait az inkvizíciós jegyzőkönyvek „mágus”, „mágus főpap” (pontifex magorum)  néven ismerték. Vagyis a mágusok – krónikáinkkal, hagyományainkkal egyezésben – a magyar őskultúra tudósai voltak. Mágusokat, „magos papokat” találunk  Egyiptom szellemi központjaiban éppúgy, mint Mezopotámia megalapítói között (ld. McKie idézett könyvét), az ókori görögség tanítómesterei között, akik történetesen éppen a Kárpát-medencéből érkeztek (ld. Dodds idézett könyvét) a görögség tanítására. Mágusok építették 7000 évvel ezelőtt a közép-ázsiai Folyamközben (Mezopotámiában) az első városok előtt 1 500 évvel az első templomokat; ugyanakkor, amikor a Kárpát-medencében és környékén Nap-templomok százai épültek.   A KAPU-ban megjelent cikksorozatomban tehát az újkeletű, általános vélekedéstől eltérően arra az eredményre jutottam, hogy a kőköröket a szkíta-magyar kultúrkör népe(i), a mágusok építetté(k). A Polgár-Csőszhalomnál talált, Stonehenge kőköreinek mintázatát megelőlegező koncentrikus körárok-rendszer az i.e. 4800-4600 közti időszakból származik, bejáratai a fő égtájakra mutatnak, vagyis csillagászati tájolásúak, és mellette parányi agyagtárgyak, napkorongok kerültek elő (forrás: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője, Kr. e. 400 000-Kr. u. 804, Magyar Nemzeti Múzeum, 2002, 42).   A kőkörök templomok voltak, egyszersmind obszervatóriumok; és ez ugyanaz a kettősség, ami a mágusok papi és tudósi mivoltában jelentkezik. Templomokat, amik egyszersmind obszervatóriumok is, nem építhettek mások, mint papok, akik egyszersmind tudósok is! Kőköreik, fából és földből épült obszervatóriumaik Kelet-Németországtól a Kárpát-medencéig, és tovább, Etelközig kiterjedtek, ahol a 7000 éves Aratta-kultúrához tartoznak. Figyelemre méltó, hogy az Aratta –kultúra díszítményei (2. ábra) milyen nagy mértékben hasonlók a magyar népművészet közismert motívumaihoz. A központban álló Életfát két oldalról koronás madarak (!) veszik körül, fölöttük hármasságot alkotó égitestek, Napok.   Éppen ezért nem mindennapi egybeesést jelentett, amikor 2005 júniusában bejárta a világsajtót a hír, hogy 7000 éves civilizáció nyomait találták meg, egy templomépítő népét, akik óriás, 150 méter átmérőjű, köralakú cölöpökkel csillagászati megfigyelésekre is alkalmas, a kőkörökre emlékeztető templomokat épített a mai Ausztria, Szlovákia, Csehország, és Kelet-Németország területén. Ez a templomépítő nép már 300 embernek óriás, Stonehenge-hez hasonló építményeket emelt! Cikksorozatomban kimutattam, hogy a kőköröket Angliától a Kárpát-medencéig, és tovább, az egész ókori Szkítia területén, az Eurázsiai síkságon, és tovább, Kínában és Indiában – a szkíták-hunok-magyarok építették. A „The Independent” két cikkében azt is megírta, hogy ez a nép Észak-Szerbiából és a mai Magyarország területéről indult ki i.e. 4800 körül. A „The Independent” 2005 június 11.-ei cikkei elérhetők a világhálón: http://news.independent.co.uk/europe/story.jsp?story=645976 http://news.independent.co.uk/europe/story.jsp?story=645972 Ezek a cikkek megírják, hogy ez a régészeti felfedezés átírja a történelmet. Hozzáteszem, hogy a várhatónál jóval nagyobb mértékben fogja átírni: hiszen a többezer éven át elutasítással fogadott szkíta-hun-magyar kultúra mágusairól van szó.   Az Independent cikkei, a mögöttük álló három éves feltárási munkák megerősítik az először a KAPU-ban napvilágot látott eredményeimet, alátámasztják, hogy a szkíta-hun-magyar kultúra legalább 7000 éve honos Európában, és olyan magas szintet ért el, amit sok szempontból még ma sem ért utol a fejlett Nyugat. Stonehenge a világörökség része, és felbecsülhetetlen értékű darabja. Kokino-t, a Macedóniában nemrég megtalált, 3 800 éves fa-obszervatóriumot a NASA a világ legjelentősebb archeo-csillagászati felfedezései között tartja számon. Vajon mikor jutunk el odáig, hogy helyreállítjuk a Polgár-Csőszhalomnál talált 7000 éves kőkori magyar Naptemplom-obszervatóriumot? Ennek nemcsak az emberiség világöröksége számára lenne elsőrangú jelentősége, hanem bizonyára kulturális, sőt turisztikai, bevételi vonatkozásai sem lennének mellékesek.

2006.02.10. 22:54

13.     Állandó hangoztatása annak, hogy a határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.   2005. szeptember 26.-án az mszp-szdsz-fidesz mindenféle feltétel nélklkül megszavazta Oláhország eu-csatlakozását, holott az áljobboldali, LIBERÁLIS fidesz és orbán azt ígérte, hogy feltételeket szab Oláhország eu csatlakozásának. orbán SZÉKELYFÖLDNEK AUTONÓMIÁT ÍGÉRT! TELJESÍTETTE? NEM

2006.02.10. 22:50

A Rózsadombi Paktum   Magyarság, 1992. július 25.   Íme a "paktum", amelyről nem lehet beszélni. Ez volt írásom kiindulópontja. Most pedig közlöm a magyar népre erőszakolt gyalázatos szerződés szövegét. Egy otthoni publicista, mint Benedek István, nem teheti meg ezt jól felfogott érdekében, az Angliában élő Réffy László azonban a közelmúltban nyilvánosságra hozta ezt a megdöbbentő árulást. Szövegét Németországban élő barátom küldte el, azzal a kéréssel, hogy terjesszük a magyarság minél szélesebb köreiben. Kívánságának eleget teszek, mert teljesen egyetértek vele, hogy ezt mindenkinek meg kell ismerni.                 Írását azzal kezdi, hogy 1989. Március 15-én, míg hazánk az első szabad emlékezést tartotta, egy budai villában titkos tárgyalás volt, amelyen a következők vettek részt:                 A távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendőrség ezredese, az amerikai követség első titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkosszolgálat egyik képviselője, a magyar katolikus és az izraelita egyház egy-egy megbízottja, valamint öt magyar politikai vezető, akik ma is pozícióban vannak. Ők írták alá részünkről az ország szabad újjáépítésének a tervét korlátozó diktátumot, amelynek értelmében kimennek ugyan a szovjet megszállók, de ezért súlyos árat kell fizetnünk. Értesülésünk szerint Réffy László rövidesen nyilvánosságra hozza az aláírók neveit, hogy minden kételkedést eloszlasson e feltételek hitelességével kapcsolatban, amelyek a következők:   1.        A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországból. 2.        A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért, javakért. 3.        Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között. 4.        Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása. 5.        A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között. 6.        A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. 7.        A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól. 8.        A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. 9.        Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. 10.     Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében. 11.     Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. 12.     A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének a megakadályozása. 13.     Állandó hangoztatása annak, hogy a határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni. 14.     Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. 15.     A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. 16.     Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 17.     A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni. 18.     A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. 19.     Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. 20.     Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.   A fenti megalázó feltételek megfogalmazásakor még köthették az aláírókat, de ma (1992-ben) a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia összeomlása után semmi esetre sem. Akik 1989. március 15-én aláírták a fenti 20 pontot, még akkor sem mentesülhetnek a vádtól, ha kényszerhelyzetben tették ezt. Viszont, ha 1992-ben a Közép- és Kelet-európai események után is érvényesnek tartják, akkor ez a magatartás hazaárulásnak minősül, amiért a törvény előtt kell felelniük. Íme a sokat emlegetett "paktum", amely mindeddig megakadályozta hazánk politikai átalakulását, és a magyar milliók emberi életnívójának megteremtését. A találkozó résztvevői: Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Paskai László, Pető Iván, Zoltai Gusztáv (MaSziHisz). A Rózsadombi Paktum aláírói- hogy tudjuk, kik írták alá. Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Paskai László, Pető Iván, Zoltai Gusztáv.

2006.02.10. 22:15

Nemzetellenes évfordulók 1990. június 4. - a fidesz kivonul a parlamentből a trianoni megemlékezéskor, 2002. április 7. - az mszp-szdsz a fidesz segítségével hatalomra jut, s kiszorítja a parlamentből a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), 2004. december 5. - az mszp-szdsz a magyar kettős állampolgárság elleni aljas támadása, a fidesz kétkulacsos hozzáállása miatt a kettős állampolgárság intézménye nem születik meg, 2005. szeptember 26. - az mszp-szdsz-fidesz mindenféle feltétel nélkül megszavazza Oláhország eu-csatlakozását, holott Tusnádfürdőn az áljobboldali fidesz megígérte, hogy csak feltételekkel támogatja Oláhország eu-csatlakozását.

2006.02.10. 19:19

2006.02.10. 19:15

Bocsánat, gépelési hiba. Réti Miklós, az FKGP elnöke.

2006.02.10. 19:14

A MIÉP XIV. Országos Gyűlése   A MIÉP XIV. Országos Gyűléséről az internetes újságokon kívül tisztességes tudósítást csak a Duna Televízió adott. A közszolgálati Magyar Rádió elhallgatta, a köztévé Napkeltéjének Bánó-stábját pedig csak az "élettér" szó használata érdekelte. Bánó szerint ezt a szót utoljára Szálasi használta, és ezért a MIÉP elnökének nem lett volna szabad a szájára vennie. Érdekes ez a logika - jegyezte meg a műsor egyik nézője, aki fel volt háborodva a nyilvánvalóan sértő szándékú műsorbeli provokáció miatt -, mert lehet ugyan, hogy Izraelben nem használják ezt a szót, de falat viszont építenek életterük határán. Ez olyan, mint a berlini fal volt: ha egy palesztin átmászik rajta, lelövik. Persze nemcsak azt a palesztint lövik le, hanem még sokat. De az élettér szó használatától irtóznak. Így, ilyen esélyegyenlőséggel indul a MIÉP-Jobbik- Kisgazdák a Harmadik Út a csonka magyar élettérben, a Bánóék rendezte választáson. Nem baj, akkor is ez lesz az utolsó magyar választás, amelyben ezek az élettér-orgazdák (orrgazdák?) garázdálkodhatnak. Az Országos Gyűlésen felszólalt: Kovács Dávid a Jobbik nevében, dr. Réti Miklós és Zsikla Győző a kisgazdatársadalom nevében. Az Országos Gyűlés megválasztotta az elnökség tagjait. Elnökhelyettes: dr. Kovács László. Alelnökök: dr. Bogdán Emil, dr. Bükkfalvy Beatrix, dr. Fenyvessy Zoltán, Zsinka László, a fővárosi frakció vezetője. Megerősítette a régióvezetőket: Budapest: Szabó István. Pest: dr. Bükkfalvy Beatrix. Nógrád, Heves, Szolnok: Kelemen Márta. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár: Ignácz János. Bács- Kiskun, Békés, Csongrád: dr. Kovács László. Borsod: Miklós Árpád. Baranya, Somogy, Tolna: Virághalmi Tamás. Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala: Farkas Lajos. Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém: Botos Zoltán.   A képeken balról jobbra Kovács Dávid, a JOBBIK elnöke, a MIÉP- JOBBIK harmadik Út társelnöke, Réti Miklós, az FRKGP elnöke, Zsikla Győző, az FKGP képviselője és Csurka István, a MIÉP elnöke, a MIÉP- JOBBIK Harmadik Út társelnöke látható.

2006.02.10. 19:10

2006.02.10. 09:50 N y i l a t k o z a t Az USA és Izrael háborús készülődése miatt, valamint a dániai karikatúrabotrány következtében sok nyugat-európai hús- és húskészítmény vált eladhatatlanná. Ezek egy részét Magyarországra irányítják. A MIÉP-Jobbik-Kisgazdák a Harmadik Út felhívja a kormány figyelmét, hogy ne engedje a magyar gazdák hús és tejtermelők kárára az eladhatatlanná vált élelmiszerek lerakó telepévé zülleszteni Magyarországot. Minden szerződésen felüli húsexportot szüntessenek be, és a bejövő árúkat szigorúan ellenőrizzék. MIÉP-Jobbik-Kisgazdák a Harmadik Út

2006.02.10. 19:08

2006.02.10. 09:44 Nemzeti összefogás - MIÉP-Jobbik a Harmadik Út - Somogyban Kaposvár - a Balatontól délre fekvő területekkel együtt - soha nem tartozott a MIÉP erősségei közé, pedig a nemzeti radikalizmus céljai, szándékai iránt a somogyi megyeszékhelyen és környékén is számottevő a lakossági érdeklődés. Ezt mutatta az a sikeres fórum is, amit január 13-án pénteken tartottak a kaposvári Pártok Házában a nemzeti radikális sajtó munkatársai. Szőcs Zoltán, Medveczky Attila és Varga Imre felszólalását hosszan elhúzódó vita követte, aminek során a közönségből többen is kifejtették, hogy a globalista Fidesz ellenében feltétlenül szükség van a Harmadik Út, mint hitelesen nemzeti erő parlamenti jelenlétére. Az egylényegű MSZP-Fidesz párossal szemben ugyanis a MIÉP, a Jobbik és a kisgazdák összefogása kínálja a valódi alternatívát. Pető Zoltán és Virághalmi Tamás, a sajtótalálkozót megszervező helyi MIÉP-es vezetők elmondták, hogy a választásokig tartó időszakban minél több rendezvényen szándékoznak megismertetni a somogyiakkal a Harmadik Út választási programját. A sikerhez azonban a szervezettséget is javítani kell, hatékonyabbá téve az információk áramlását a helyi szervezetek, és a megyei vezetőség között. A helyi MIÉP-es vezetők tapasztalatai szerint a somogyi városok és falvak lakói kedvezően fogadják a Harmadik Út elképzeléseit, és a parlamenti pártokban csalódott szavazópolgárok közül sokan bíznak a valódi nemzeti erő sikerében. Somogyban kedvező előjelnek tekintik, hogy zökkenőmentesen megvalósult a magyar radikalizmus pártjainak választási együttműködése. Ez azt jelenti, hogy a megye hat választókerületéből négyben MIÉP-es, egy-egyben pedig jobbikos és kisgazda jelölt indul a parlamenti mandátum megszerzéséért. A MIÉP XIV. Országos Gyűlésén megválasztották Somogy, Baranya és Tolna megye régióvezetőjét Virághalmi Tamás személyében. Az új vezető- aki így a párt elnökségének a tagjai is - Siófokon méreti meg magát a MIÉP- Jobbik színeiben. A nemzeti összefogás szimpatizánsai az alábbi számokon kaphatnak információt: Virághalmi Tamás : 06-70-336-1995 ( Siófok, Ságvár u. 10.) ; Tóth Károly ( Nagyatád ): 06-30-582-79-01, 06-84-445-124 ; Pápai József 06-30-0267-6119 ( Kaposvár), Dr. Plósz Károly 06-30-622-25-94 ( Marcali ), Pető Zoltán 06-30-272-36-09 ( Kaposvár) Ajánlószelvény gyűjtő helyek: Siófok: Szkítia Nemzeti Könyvesbolt Szűcs utca, Pataki Géza Sió utca 62 ( 06-84-311-734) ; Simon Lajosné Fő u. 31 ( 06-84-311-492); Nagy András Koch Róbert u. 17/a fsz.1. ( 06-70-230-24-00); Balassa István Posta u. 6/a. ( 06-30-378-79-74), Tab : Nagy Gyula József u. 6. 4/a. 1em/8. ( 06-84 -320-062 ) Varga Imre/ Medveczky Attila

2006.02.10. 19:06

2006.02.10. 09:51 Radikális változások Lengyelországban Interjú dr. Jerzy Novak Roberttel Dr. Jerzy Novak Robert történészprofeszszor, egyetemi tanár, a katolikus Mária Rádió munkatársa. Több mint húsz könyve jelent meg számos nyelvre lefordítva.  Mostanában kevés hír jön át a magyar médiában arról, mi is történik Lengyelországban, ahol egy radikális jobboldali erő, a Jog és Igazságosság Pártja megnyerte a választást, és megvalósítja programját. Mi történik most Lengyelországban, milyen a közhangulat? Lengyelországban nagyon sok ember örül annak, hogy győzött a jobboldali nemzeti párt, amelynek vezetője Jaroslaw Kaczinski. Ez a párt régóta ismert arról, hogy következetesen védi a hazafiságot, az egyházat és a keresztény értékeket. Most kormányon próbálja pótolni az elszalasztott lehetőségeket, amit elveszítettünk 16 év alatt. Reményt ad az igazi változásra váró embereknek Lengyelországban. Túl hoszszú időn át, 1989 óta uralkodtak nálunk a posztkommunisták vagy a nemzetellenes liberálisok. Sok időt vesztettünk. Az új kormány azért dolgozik, hogy Lengyelországban végre megvalósuljanak az igazi változások. A valóban demokratikus társadalom jegyében. Mondhatjuk azt, hogy nagyon rossz volt a gazdaságpolitikánk ezen évek alatt, túl hosszú ideig uralkodtak a lengyel gazdaságban a posztkommunista nómenklatúra tagjai, akik a nemzeti érdek ellen tevékenykedtek. Országunk az EU-n belül sem védte meg saját érdekeit. Amióta megnyerte a választást a Jog és Igazságosság Pártja, látható, hogy a lengyel gazdaság kezd magára találni, és egyre jobb helyzetbe kerül. A Szejmben most szavaznak a költségvetésről, és köztudott, hogy a Jog és Igazságosság Pártja kisebbségből kormányoz. Egyre reálisabb a megvalósulása az úgynevezett stabilitás paktumnak. Ez azt fogja jelenteni, hogy a Jog és Igazságosság Pártja koalíciót köt két másik párttal. Az úgynevezett Önvédelemmel és a Lengyel Családok Ligájával. Ezek meglehetősen radikális pártok. Igen, ezek a pártok is hangoztatják, hogyan kell megvalósítani az igazi áttörést Lengyelországban, hogyan kell elkergetni az eddig uralkodó elitet, amely nem képviseli a nemzetet, hiszen túl gyakran tevékenykedett a lengyel érdekek ellen. Mondhatjuk továbbá azt is, hogy a Jog és Igazságosság Pártja sokat tesz az igazi törvényesség megvalósításáért. Várjuk, hogy a legközelebbi választásokon Magyarországon is győzni fog a jobboldal. Reméljük, hogy végre Önöknél is elkergetik a posztkommunistákat és liberálisokat. A Jog és Igazságosság programját olvasva úgy éreztem, mintha a Magyar Igazság és Élet Pártjának, illetve most már a MIÉP-Jobbik a Harmadik Útnak a programját olvasnám, akár az EU-val, akár a globalizációval kapcsolatban. Az biztos, hogy sokkal jobban kellene ismernünk egymás programjait. A lengyel, a magyar és a cseh jobboldal eddig alig működött együtt. Reméljük, hogy ez meg fog valósulni a közeljövőben. Most arra lennék kíváncsi, hogy egy ilyen radikális programnak milyen következményei voltak? Olvashattuk az EUobserveren, hogy az unió kicsit megfenyegette Lengyelországot, mondván, hogy a szavazati jogát is megvonhatja, amennyiben megvalósítja radikális programját. Voltak ilyen típusú fenyegetések, de ezeknek nincs nagy jelentőségük. Az egyik legnagyobb probléma Lengyelországban az, hogy még mindig túl nagy szerepet játszanak a régi posztkommunista erők képviselői, akik egy véleményen vannak a nemzetellenes kozmopolita liberálisokkal, és ezek próbálják elriasztani a külföldieket, az EU-kormányokat, hangulatot keltve a Jog és Igazságosság Pártja ellen. Szerencsére már elkezdődtek a változások, amelyek azt fogják eredményezni, hogy a média is átalakul. Eddig a televízió és a rádió nem képviselte igazán a nemzet hangulatát. A Jog és Igazságosság Pártja a korrupció elleni fellépésével nyerte meg a választást. Ez az egyik legfontosabb dolog. Éppen a posztkommunisták kormányzása alatt erősödött meg Lengyelországban a korrupció, és ebből a szempontból még most is nagyon rossz helyzetben vagyunk. De az emberek döntöttek, és rendet akarnak az országban. Igen, és meglepő volt sok külföldi megfigyelő számára, hogy a parlamenti választásokon győztes Jog és Igazságosság Pártja az államelnök-választáson is nyertes lett. Ez a győzelem annál inkább meglepő, mert baloldali és liberális ellenfeleinek sokkal több pénzük volt a kampányra, és őket támogatta a média döntő része is. A tömegtájékoztatás azt jósolta, hogy biztos nyertes lesz a liberális párt, a Polgári Platform, ám a nemzet okosabbnak bizonyult. Ez a győzelem felébresztette a reményt a lengyelek számára. A hiteles tájékoztatásban fontos szerepet játszott Mária Rádiója, a katolikus rádió, amelyik következetesen képviseli a keresztény értékek és a nemzet védelmét, a korrupció és a tolvajos privatizáció ellen. Ugyanakkor a nemzetközi közvélemény egy része mégis fejére olvasta a megválasztott lengyel kormánynak, hogy büszkén vállalta vallásosságát. Igen, de nem bánjuk. A lengyelek történelmében a vallás és az egyház rendkívül fontos szerepet játszott. Mindig erősen kötődve a hazafias érzéshez. Ezért örülünk, hogy most újra megvalósult a hazafias és a keresztény eszmék egysége. Beszéljünk egy kicsit arról, hogy a Jog és Igazságosság Pártja eddig mit tudott megvalósítani programjából. A jog és törvényesség, különösen a korrupció elleni harc területén történtek érdemi változások. A másik fontos dolog az, hogy az új kormány meghirdette a Holnap hazafisága programot, ami azt célozza, hogy erősíteni kell a nemzeti érzést, amit egyesek megpróbáltak likvidálni, azt hangoztatva, hogy ez anakronizmus a XXI. század elején. A hazafiság és a nemzeti érdek védelme rendkívül fontosnak látszik most is, és a lengyelek sokkal következetesebben fogják védeni saját érdekeiket az Európai Unión belül is. Azt láthatjuk, hogy a közvélemény-kutatások szerint ez a program tényleg népszerű. A választások óta erősödött a támogatottsága a Jog és Igazságosság Pártjának. Egyre népszerűbb. Talán ennek is köszönhető, hogy kisebbségből sem merik megbuktatni az egyedül kormányzó pártot. Azért, mert a Szejmben többsége van az olyan pártoknak, amelyek igazi változást akarnak. A Jog és Igazságosság Pártján kívül ezekhez tartozik a Lengyel Családok Ligája, és a parasztok pártja is. Tehát együtt ezeknek a pártoknak többségük van a liberális platformmal és a posztkommunistákkal szemben. Úgy látszik, hogy biztosan sikerülni fog a stabilizációs paktum aláírása az Önvédelemmel és a Lengyel Családok Ligájával, ami megteremti a tartós alapot a nemzeti kormányzáshoz. Ez igazi, mély változásokat fog hozni a lengyel nemzet életében. Magyarországon a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út, amely elindul a választásokon, képvisel egyedül hasonló eszméket. Professzor úr, üzen valamit a magyar népnek? Úgy tudom, hogy Magyarországon is meglehetősen nagy probléma ez a tolvajos privatizáció. Sokan tevékenykedtek és tevékenykednek a nemzet érdeke ellen, a posztkommunista hatalom megakadályozza az igazi, mély változásokat. Tehát azt kívánom, hogy Magyarországon is történjenek valódi változások, és kergessék el azokat, akik akadályozzák a nemzeti érdekek védelmét. Erősen kívánom, hogy a jövőben megteremtődjön az igazi együttműködés a lengyelek és a magyarok között, úgy, mint már olyan sokszor a történelem folyamán, és aminek nagyon kedvező hatása volt mindkét nemzet számára. Köszönöm, hogy rádiónk rendelkezésére állt.   Oláh János József

2006.02.06. 14:31

2006.02.06. 11:16   A MIÉP XIV. Országos Gyűlésének határozata A MIÉP XIV. Országos Gyűlése megállapítja, hogy a párt kijutott az Országgyűlésből való kiesés keltette válságos helyzeten, minden megyében és minden választási kerületben megtalálta felelős, tehetséges vezetőit, és készen áll arra, hogy elveiből semmit sem engedve szövetségeseivel újra elfoglalja méltó helyét a Magyar Országgyűlésben, és tovább küzdjön a magyarság megmaradásáért, a felemelkedésért, az igazságos rendért. Az Országos Gyűlés helyesli a szövetségbe tömörülést, az új pártban való választási összefogást, és kifejezi azt az akaratát, hogy a MIÉP-Jobbik-Kisgazdák a Harmadik Út pártban mindhárom összefogó egység találja meg a számítását, és élje önálló pártként való életét. A MIÉP Országos Gyűlése tudatában van annak, hogy az elkövetkező hetek sorsdöntőek nemcsak a párt és az összefogás életében, hanem a magyarság további sorsának alakulása tekintetében is. Látjuk a veszélyét annak, hogy megkövül és rátelepszik a társadalomra a magyar lélektől és a történelmi hagyományoktól is idegen kétpártrendszer, amely csak és kizárólag az idegen tőke és a hazai komprádor burzsoázia érdekeit szolgálja. A kétpártrendszer eleve magyarellenes. Egyik felén a médiumok által félrevezetett és elbutított tömegember, valamint a Kádár-Aczél rendszer nemzetárulásra mindig kész liberális és posztkommunista tőkés rétege és bankárkasztja, a másik részén pedig egy ezzel kiegyezni mindig kész, a nemzeti érdek jelszavait csak a választások idején zászlajára tűző érdekcsoport áll, amely végeredményben ugyanúgy nem akarja a teljes, gyökeres és szükséges változást, mint a másik fél. Magyarországon a magyarság érdekeit is kell, hogy képviselje valaki, s ez pillanatnyilag csak a Harmadik útban testesül meg. Nekünk tehát kötelességünk minden erőnkkel küzdeni az Országgyűlésbe való bejutásért, a magyar megmaradásért. Mi nem a már-már nevetséges ígéretversenybe akarunk bekapcsolódni, hanem reális programot, a Rend Programját akarjuk megvalósítani. A magyarságot fel kell vértezni a rá váró nehézségek, veszélyek, ellenségek elleni küzdelemre. Meg kell tanulnunk magunkra számítani, és ki kell vernünk  fejünkből a külföldi tőke jótékony hatását. Jöjjön a külföldi tőke, szerezzen tisztességes hasznot, de fizessen adót, és vegyen részt a nemzet gondjainak megoldásában, ha itt szerzi a hasznát. A magyar életteret meg kell védeni. Ez egyik párt programjában sincs benne, csak a mienkben. Feladatunkat abban látjuk, hogy bejutva az Országgyűlésbe minden erőkkel a magyar érdek megvalósulásáért, a magyar megmaradásért küzdjünk, és ugyanakkor megszabadítsuk az országot a liberalizmus, és a nagytőkét mindenestől kiszolgáló volt utódpárt bűnös, orgazda elemeitől. Ennek csak első lépése az Országgyűlésbe való bejutás. Nekünk a demokratikus úton megszerzett hatalomhoz éppen úgy jogunk van, mint bárki fia másnak. Mi tudjuk, hogy a nemzeti oldalon feltűnő Fidesz gyökerei egy liberális párt gyökerei, és tőlünk átvett radikális jelszavai csak választási kampányuk céljait szolgálják. Mi minden jó, nemzeti célhoz, a megmaradás és az igazságosság minden lépéséhez segítséget nyújtunk, de szembeszállunk a Fidesszel is, ha ígéreteit elfelejti, és belesüllyed a nemzetellenes, globalista politizálásba. Visszautasítunk minden olyan ajánlatot, amely jelöltjeinket le akarja beszélni az indulásról, a Fidesz szolgálatába akarja állítani őket, és a kommunisták legyőzésének, a baloldal legyőzésének hamis szükségletét hangsúlyozza. Mi nem a tisztességes baloldalt akarjuk legyőzni, hanem magyar- és nemzetellenességet, akárki gyakorolja is azt. Küzdjünk vállvetve azért, hogy a Harmadik Út legalább a harmadik erő legyen a következő Országgyűlésben, és ez pedig legyen SZDSZ-mentes Országgyűlés! Erre most megvan az esély. Az Országos Gyűlés arra kéri a teljes tagságot, a szimpatizánsok körét, hogy a választásokig hátralévő időben minden erejét megfeszítve dolgozzék, segítsen a jelölteknek összegyűjteni az ajánlószelvényeket, és a választásokon az összefogásban résztvevő pártokkal együtt minden választási körben állítson szavazatszámláló ellenőröket. A MIÉP XIV. Országos Gyűlése bizakodással és jó reményekkel eltelve tekint a jövőbe, bízik saját magában, és azt ígéri a magyar keresztény társadalomnak, hogy minden kapott bizalmat, minden szavazatot tisztességesen megszolgál. Éljen a haza!   Forrás: Függetlenség

2006.01.31. 19:23

Badiny Jós Ferenc: őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében Badiny Jós Ferenc professzor, aki hamarosan betölti a kilencvenötödik életévét, a nemzet érdekében végzett munkája elismeréséül nemrégiben vette át a vitézi rend Nagykeresztjét. Véleménye szerint a magyar múlt, a magyar őstörténet feltárása és megismerése nélkül nincs magyar jövő sem. A sumer-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója, a Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja. Sumerológiával 1946-ban, Argentínában kezdett foglalkozni, a Római Institutum Pontificum Biblicumban. Az intézet jóváhagyta tananyagát és terveit a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai Tanszék létesítéséhez, amellyel az egyetem rektora 1966-ban bízta meg végül. Az egyetem tanáraként ment nyugdíjba. A Miskolci Bölcsész Egyesület keretében 1997-ben megalakult Ókori Közel-keleti és Sumerológiai Tanszék vezető tanára lett. Az egyesült ugyanebben az évben az egyetem díszdoktorává avatta. A professzor úr most írja tizenhatodik könyvét, de életművének talán legjelentősebb darabja Jézus király, a pártus herceg című könyv. Ebben Jézus származásával kapcsolatban az adaiabani, magyarul törvényadó szó is felmerül. – Badiny Jós Ferenc: Nekem nagyon-nagy megtiszteltetés az, hogy a nevemben is közel jutok az én drága Jézusomhoz, mint Badini, mert ő törvényhozó. Tudniillik ebben a Jézus király, a pártus herceg könyvben bizonyítom azt, hogy ő az adiabani családból származik. És az adiabani az annyit jelent, mint törvényadó és ebből az adiabani badini pedig törvénytisztelőt jelent. Tehát én nagyon örülök, hogy amit mondok, az a törvénytisztelő és a törvényadásban a segítséget tudom megadni. – Ha pár mondatban össze kellene foglalnia ennek, illetve a többi könyvének a mondanivalóját, akkor mit mondana? – Ugye a finnugorizmus, az azt kutatja, amit még ma is tanítanak a Magyar Tudományos Akadémián, hogy százalékokban nekünk nincs is magyar nyelvünk, mert mindent összeszedtünk. De itt azt kell venni, hogy a Kárpát-medencéből nem jöttünk mi sehonnét. A mi őshazánk a Kárpát-medence. Egy példát tudok hozni, a kínaiakat. A kínaiak találtak egy kis darab koponyacsontot és arról megállapították, hogy 200 ezer éves, erre azt mondják, hogy mi kínaiak 200 ezer évesek vagyunk. És akkor mi magyarok, nálunk itt van Vértesszőlősi ember, ami háromszázötvenezer éves és nem egy koponyacsontot találtak, hanem a fél koponyáját, lábszárcsontja is megvan. Még a lábnyomát is megtalálták. Mi itt voltunk és a Kárpát-medencében meg kell nézni, ezt a sok hőforrást, ami van. Hát Budapesten hány hőforrás van. Az ősember csak a Kárpát-medencében tudta átélni a jégkorszakokat, megmaradt nekünk leírva, hogyha mi megnézzük a Tihanyi Apátság alapítólevelét, a magyar szórványokat, ami ott van, akkor az az ősi nyelvünk és ez a Tihanyi Apátság alapítólevele az sumérul olvasható. Tehát ahogy azóta, a pápai bibliakutató intézetben a Deimer páterék megfejtették a sumér nyelvet és megcsinálták a sumér szótárt, nem kell mást csinálni, mint elővenni a sumér szótárnak a szavait, a Tihanyi Apátság alapítóleveléből gyönyörűen le lehet venni, hogy mit jelent és mit beszéltünk. És így most megfordítom az egészet, hogy az a bizonyos mezopotámiai nyelv, az is innen jött a Kárpát-medencéből, mert hiszen a Kárpát-medencéből kellett levinni mindent oda különféle tudósok, különféle népcsoportot állapítottak meg. Van egy népcsoport, amelyik körülbelül Kr.e. 3-4 ezer évvel kezdi meg a működését, az úgynevezett gyemetnaser periódus, ahol még a halottakat is ugyanúgy helyezik nyugalomra, mint ahogy a Kárpát-medencében. Nagyon érdekes eset történt velem, mikor a Sorbonnen volt az orientalista kelet nyelveknek a világkongresszusa, akkor én falitáblákra írtam a Tihanyi Apátság alapítólevelét. Azt mondtam, hogy kérem, engedjék meg, hogy mielőtt elkezdem az előadásomat, bemutatok maguknak néhány mondatot. Hát ott volt a világ összes sumerológusa. És mikor bemutattuk, akkor én láttam, hogy az előttem ülő sumerológus német, az nézi, leírja és mindjárt utána írja, hogy mit jelent az nála németül. A francia ugyanaz És mikor az ötödik táblánál voltam, én úgy mutattam be ezeket, például ott voltak a zsidó sumerológusok. Az egyik odakiabál nekem, mit akar maga ezekkel a sumér (pártus) szövegekkel? Erre azt mondtam neki, hát én nagyon köszönöm, hogy ezt maga sumérnak (pártusnak) ismeri fel, mert idáig azt hittem, hogy ez magyar (hun). És evvel bizonyítom azt is, hogy nem jöttünk mi sehonnét, a mi őshazánk a Kárpát-medence. Mert csak hazajöttünk. Mert a vége az volt, hogy a Kárpát-medence ontotta ki az embereket. Ideáig Magyarországon úgy tanították, hogy a magyarok az urali vidékről jöttek be Magyarországra. Én pont fordítva látom az egészet, mert az egyetlen hely, ahol a nép szaporodni tudott, ez a Kárpát-medence. Tehát én úgy látom, hogy az összes urali népek, azok a Kárpát-medencéből erednek, tehát pontosan meg van fordítva az egész finn-ugor elmélet. – Azt, amit ön már többször leírt nevezetesen, hogy őshonosok vagyunk a Kárpát-medencében több külföldi kutató is megerősítette, az ősi hitünk vizsgálata is alátámasztja-e ezt a megállapítást? – Megtalálták azokat a szövegeket, amivel a mi őseink imádkoztak. De nem úgy, mint ma, hogy az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, hanem keresztet vetettek, megtalálták a fakereszteket összekötve, és ők úgy imádkoztak, hogy az Atyának és Anyának és Fiúnak Szentlelke nevében. Mert a mi ősi hitünk, az Jézushoz és az édesanyjához kötődött teljesen. Talán ezt érzi ma a mai pápa, aki engedményeket tesz és megengedi azt, hogy imádkozzanak Máriához, Jézus édesanyjához. A mi magyar kereszténységünk nem olyan volt, mint ez a mai, hanem benne volt az édesanya és a keresztet úgy vetették, hogy az égi édesanyát is imádták. A néphagyományunkban és a magyar nép világában a legnagyobb tiszteletet mindig az édesanya kapja meg, és a legnagyobbat az édesanyák, édesanyja a Nagyboldogasszony. Igen csodálatos az, hogy a Boldogasszony elnevezés megtalálható az ötezer éves sumér ékiratokon, mint baudug, asán. Itt a baudug azonosítható az ősi bódog kifejezéssel. Baudug bódog és asán nem más, mint asszony. Azt kérem a fiataloktól, ismerjék meg saját családuk múltját, de ismerjék meg a magyarság ősmúltját is. A tudás népe vagyunk. A mi fiataljaink legyenek büszkék arra, hogy a tudás népének a gyerekei és a múltjukat ismerjék meg, az ő múltjukra legyenek büszkék és hirdessék azt, hogy egy népnél sem vagyunk különbözők, de egy népnél se vagyunk alábbvalóak.

2006.01.31. 19:21

Raffay Ernő: nem zárható ki Trianon revíziójának elképzelése Beszélgetés a történészprofesszorral Trianonról és Wass Albertről – Akárcsak a magyarság sumér, illetve hun eredetéről, Trianon problematikájáról is mintha tilos lenne beszélni a mai „demokratikus” Magyarországon. Felvázolná e téma tiltásának a történetét? – Nagyon fontos a kérdés, legújabb kori történelmünk egyik legfontosabb kérdésköre, és nem árt elgondolkodni azon, hogy a trianoni békediktátumról mikor lehetett, mikor kellett, és mikor nem volt szabad beszélni. 1920 után következett a huszadik századi magyar történelem legbékésebb korszaka, Horthy Miklós vezetése alatt a törvényhozó és a végrehajtó hatalom akarata egységes volt, mindegyik parlamenti párt – a szociáldemokrata párt kivételével – kinyilvánította véleményét, mely szerint a békediktátum elfogadhatatlan, ezért meg kell szüntetni a trianoni békeszerződést, s e pártok a békerevízió mellett tettek hitet. Először Bethlen István gróf, magyar miniszterelnök említette 1928-ban, híres debreceni beszédében, hogy a határok Magyarország számára elfogadhatatlanok, ezért valamilyen módon meg kell a kérdést oldani. Ezt az elvet vallották az utána következő kormányfők is. A két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja tehát a visszaszerzés volt, szemben az utódállamok megtartási céljával. Ennek el is jött a gyakorlati ideje 1938-ban és 39-ben az első bécsi döntéssel, illetve 1940-ben a másodikkal, 1941-ben pedig a délvidéki revízió már fegyverrel történt, a német szövetségesek segítségével. A Horthy-korszakban tehát a kérdés napirenden volt, meg is volt az eredménye, ami a magyar külpolitika sikerességét bizonyítja. – A második világháború végével érkezünk el a tiltások korához. Az 1947. február 17-i párizsi békeszerződés lezárta Magyarország és szomszédai számára a háborút, ez előtt azonban az akkori magyar kormány külügyminisztere, Gyöngyösi János Romániával egy 8-10 000 négyzetkilométeres határmódosításról szeretett volna tárgyalni, ez azonban Sztálin javaslatára kimaradt a békeszerződésből, holott az amerikai fél hajlott elfogadására, így azonban visszaállították a trianoni határokat, s ezzel a kérdést lezártnak kellett tekinteni. Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével beköszöntött a Trianonról, annak következményeiről, illetve a kisebbségbe szakadt nemzetrészekről való beszéd tiltása. A térségben két történelmi folyamat indult el: az egyik a kommunizmus kiteljesedése, a másik a trianoni rendszer visszaállítása volt. A magyarországi kommunisták abban különböztek az utódállamok kommunistáitól, hogy míg azok kőkemény nacionalisták és soviniszták voltak, a magyarországi kormányok ugyanolyan magyarellenes bel- és külpolitikát űztek, mint a szomszédos országok kormányai, ezért gátolták meg azt, hogy Trianonról beszélni lehessen. – Mivel magyarázza ezt? – 1948-ban azok a politikai erők kerültek hatalomra, akiket a Horthy-korszak idején, főleg annak utolsó éveiben üldöztek. Valahányszor felvetődött – és ez így van egészen napjainkig bizonyos politikai, írói és művészi körökben – Trianon vagy a revízió kérdése, az ő fejükben rögtön megjelent a holokauszt és a zsidóüldözés időszaka. Ez a helyzet az 56-os forradalom tizenhárom napját leszámítva tulajdonképpen az egész Rákosi- és Kádár-rendszert jellemezte. – Mikor lélegezhettek fel valamelyest a Trianon-kutatók? – A 80-as évek közepén jöttek létre az első ezzel érdemben foglalkozó tudományos munkák (magam is ezen évtized elején írtam a doktori és a kandidátusi disszertációmat a témáról), ekkor már érezhető volt bizonyos tétovázás ilyen téren a hatalom részéről. Nemcsak történelmi jellegű munkák jelenhettek meg, hanem szépirodalmi és művészeti alkotások is. A történelem részét képezi például az 1983-ban bemutatott István, a király rockopera, mely példátlan nemzeti mozgalmat indított el Magyarországon. – Hogyan élte ezt meg Raffay Ernő kezdő történész? – Erdély 1918–19-ben című kéziratomat, kandidátusi disszertációmat, 1982-ben adtam be a Gondolat kiadóhoz, megjelenését azonban letiltották. Egy év múlva átvittem a Magvető kiadóhoz, ahol négy év múlva jelenhetett meg. Mielőtt benyújtottam említett könyvemet a Magyar Tudományos Akadémiára, úgynevezett házi vitát kellett rendezni. Ezen tanszékvezetőm is, akárcsak tanszéki kollégáim, megpróbáltak rávenni, hogy ne használjak olyan kifejezéseket, mint például „Erdély román megszállása”, azzal az indoklással, hogy sértené a románok érzékenységét, valamint ki szerettek volna hagyatni velem egy vagy két fejezetet, eredménytelenül, természetesen. – Mi a helyzet a mai Magyarországon ez ügyben? – A rendszerváltással ismét polarizálódott a politikai élet, mindamellett visszaállt az a sajátos helyzet, hogy Trianonról nem lehet beszélni, amikor ugyanis ez vagy a revízió, mint a múlt egyik eseménye, szóba került, bizonyos politikai rétegek – főleg az SZDSZ és köre – hevesen tiltakozott, olyan értelemben, hogy meglepő módon részben politikai támadásnak veszik, részben pedig a fasizmussal rokonszenvező álláspontnak könyvelnek el bármiféle foglalkozást Trianonnal, mi több, aki erre vállalkozik, súlyos politikai támadásnak teszi ki magát. Tökéletesen szemlélteti ezt a Koltay Gábor filmjére zúdított össztűz az említett körökhöz közel álló sajtóorgánumok részéről. – Miben látja az erdélyi magyar nemzeti közösség megmaradásának kulcsát? Van még értelme revízióról beszélni, vagy az autonómia a kizárólagos megoldás? – A történelemben gyakran előfordultak felülvizsgálatok, így nem zárható ki a revíziós elképzelés sem. Ez a lehetőség ott van minden kisebbségi közösség előtt, mely nem kap megfelelő jogokat a többségi nemzettől, a román kormányok pedig bebizonyították Trianon óta, hogy nem képesek és nem is akarnak európai szintű politizálást folytatni. Ha így folytatják, megítélésem szerint a magyarok előtt elvi lehetőségként nyitva áll a revízió útja, hiszen nyilvánvaló célja a román politikának, hogy mindenféle nemzetiséget eltüntessen területéről. A másik lehetőség az autonómia. Tudni kell azonban, hogy aki autonómiát javasol, garantálja ezzel Románia területi épségét, viszont a mai európai jogrendben működő területi autonómiák azt mutatják, hogy azok teljes jogrendszere biztos záloga a kisebbségi népcsoportok megmaradásának. Fontosnak tartom a kulturális autonómiát is, ez egyébként az Osztrák– Magyar Monarchiában keletkezett a századfordulón. Az autonomista és a revíziós felfogás egyébként nem zárja ki egymást, elviekben sem. Mindenképpen megvalósítandónak tartom az MPSZ és az RMDSZ autonómia-elképzeléseit. – Egyik előadásában „1989 utáni elszalasztott revíziós lehetőségek”-ről beszélt. Melyek voltak ezek? – Az első lehetőség 1989-ben adódott, a romániai forradalom és államcsíny idején. Ekkor az állam alapjában meggyöngült, s Budapestnek lehetősége lett volna az eseményekbe másképpen is beleavatkozni, mint ahogyan tette (oly módon tette, hogy a magyar hírszerzés segítette a romániai kormányzatot), de Németh Miklós kommunista kormánya nem lépett. További lehetőségeket a trianoni békediktátum felbomlásának a kezdete jelentett, ugyanis Jugoszlávia és Csehszlovákia darabjaira hullott. Jugoszlávia felbomlásának folyamata alatt több lehetőség is adódott Magyarország számára a délvidéki trianoni kérdés megoldására: az egyik a horvát – szerb háború alatt volt, mikor a horvátokkal együtt – akiknek fegyvereket szállítottunk – döntő csapást lehetett volna mérni a szerb sovén kommunizmusra. A harmadik lehetőség a délszláv háború következő szakasza volt, a boszniai háború, melynek során a bosnyák–horvát koalíció megtámadta az ottani szerbeket, aminek következtében Szerbia északi része, a magyarok által lakott Bácska és Bánság katonai felügyelet nélkül maradt. Ekkor Magyarország előtt több katonai és civil lehetőség is állt, például fel lehetett volna vetni a magyar területi autonómiát a Ferenc-csatornáig terjedő övezetben lakó magyarság részére. 1995 is kínált lehetőséget Horvátország utolsó Szerbia elleni hadművelete kapcsán, mikor is a magyar kormánynak kutyakötelessége lett volna a horvátokkal szövetségben a szerbiai eseményekbe beavatkozni a magyarok megvédése céljából, ugyanis a szerb menekültek százezrével lepték el a Délvidéket. A Horn-kormány azonban, baloldali-álliberális kormány lévén, nem tett semmit. Ugyanúgy nem cselekedett az Orbán-kormány 1999-ben Jugoszlávia bombázása idején, pedig újra veszélyben forgott a délvidéki magyarság – mi több, mikor az amerikai kormány szárazföldi támadást akart indítani, maga Orbán Viktor beszélte le Clinton elnököt erről, ahelyett hogy a nyomukban bevonult volna a magyar békefenntartó hadsereg, mint ahogy tette azt már annyiszor más országok területén. A cseh–szlovák téma is lehetőségcsomag volt. A felbomláskor szétosztották a csehszlovák hadsereget kettő-egy arányban. Amíg ez a folyamat tartott, közel egy évig, Szlovákiának nem volt hadserege. Az Antall-kormány ahelyett, hogy a veszélyeztetett felvidéki magyarok védelmére kelt volna, nem csinált semmit, sőt, a világ országai közül elsőként elismerte Szlovákia függetlenségét. Kárpátalja tekintetében is volt egy lehetőség az Antall-kormány idején, amikor Ukrajna elszakadt a Szovjetuniótól, s azzal volt elfoglalva, hogy Oroszországgal való viszonyát rendezze. A megalakult ruszin kormány hajlott a Magyarországgal való kapcsolatkötésre, ehelyett Antallék megkötötték az ukrán–magyar alapszerződést, melyben lemondtak mindenféle területi követelésről. Mint látható tehát, míg a két világháború közötti kormányok felismerték és ki is használták az adódó lehetőségeket, a rendszerváltás utáni kormányok egyike sem tette ezt meg ez idáig. – Meséljen, kérem, a Wass Albert-könyvről, melynek kolozsvári bemutatóját február végére tervezik. – A Wass Albert – A gróf emigrált, az író otthon maradt című könyv karácsony előtt két héttel jelent meg a Szabad tér kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában. A könyvet Wass Albert öt fia hívta életre, akik megbíztak öt magyarországi irodalomtörténészt és történészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bűnösségének, illetve antiszemitizmusának vádját, egyúttal kidomborítva az író jelentőségét a magyar irodalom történetében. A kötet kétségkívül legalaposabb és legfontosabb tanulmányát a kolozsvári történész Vekov Károly jegyzi, aki az elmúlt ciklusban képviselő volt a román parlament alsóházában, s mint ilyen, hozzájuthatott a volt Securitate archívumában lévő Wass-anyagokhoz, mindenekelőtt az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzőkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt. Ez a tanulmány egyik alapdokumentuma lesz a Wass-per újrafelvételének. Több tanulmányt írt a könyvbe Takaró Mihály budapesti irodalomtörténész, aki miután elhelyezte Wass Albertet a huszadik századi magyar irodalom történetében, legfontosabb üzenetként azt fogalmazta meg tanulmányaiban: gyökeresen meg kell változtatni az eddigi – hamis – irodalomtörténeti felfogást, hogy a Nyugat volt az egyetlen írói csoportosulás, mely kiemelkedő írókat, költőket adott a magyar irodalomnak. Mert ott voltak a konzervatív, keresztyén szemléletű írók, akiknek a helye legalább abban a magasságban keresendő, ahol a nyugatosoké. A kötetben Lukácsi Éva floridai lelkész, a Wass család bizalmasa az írónak az 50-es évek elején kezdődött emigrációs tevékenységét mutatja be. Balázs Ildikó, jelenleg Magyarországon élő marosvásárhelyi irodalomtörténész Wass Albertnek a két világháború közt írt műveit elemzi, magam pedig két tanulmánnyal szerepelek a könyvben. Az egyikben a két világháború közötti Románia nemzetiségi politikájáról, magyarellenes intézkedéseiről értekezem, a másikban Wass Albert állítólagos háborús bűnösségét, nacionalizmusát és antiszemitizmusát cáfolom meg. A könyv jelentősége tehát abban áll, hogy elhelyezi Wass Albertet a magyar irodalomtörténeti kánonban, illetve bizonyítja a háborús bűnösség, a román- és zsidóellenesség vádjának tarthatatlanságát. Bagoly Zsolt, Erdélyi Napló

2006.01.31. 19:19

A szkíta-hun-magyar őstörténelmi cikkeket én tettem be. Jó olvasást kívánok. Szkíta

2006.01.31. 19:17

megjelent: KAPU, 2005.02, 50-53. Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila:   Attila és a hunok - kordokumentumok és  legújabb tudományos eredmények tükrében. 10. rész. 3.7. A hun-magyar folytonosságról.   Először is a két népnév viszonyát kell tisztáznunk. Melyik volt előbb? Milyen időbeli, okságbeli, történelmi és tartalmi viszony áll fenn a két népnév között? Kiindulásul választhatjuk nemrég felszínre bukkant őskrónikánkat, az „Üngürüsz történetét” (1978, 5), csonkított kiadásban a Tarih-i Üngürüszt (1982, 38). Ebben a két név viszonyáról ez áll: „A krónikás szavai azt bizonyítják, hogy Üngürüsz népe Hunor nemzetségéből származott. Mivel Hunor neve később Hüngürüszre változott és Nemród halála után Hunor egész népével (Szkítiába – GA) költözött…Midőn Nemród meghalt, Adzsem (Perzsia) trónjára egy másik padisah (király-GA) került. Azt a vidéket pedig (melynek Hunor volt a fejedelme), Dzsiddija (Szkítia-GA) tartománynak nevezik…” Úgy tűnik előbb volt a Hunor név, az ősatya neve, de ahogy az ősatya utódai nemzetté sokasodtak, időközben az ősatya neve Hüngürüszre – figyelem! Hüngürüszre, és nem Üngürüszre – vagyis ha a törökös írásmódot leszámítjuk, Hungárusra és nem Ungárusra! – változott. A kérdés csak az: hogyan és miért lett a Hunor névből hungár népnév? Hogyan, mi módon, miért változott át a szentként tisztelt ősatya neve? A szent, szentsége folytán szent és sérthetetlen – vagyis maga a szentség az örökké épen, eredeti formájában fennmaradást kellett volna jelentse. Hogyan lehet az, hogy éppen a hunoknál, akiknél az ősök tisztelete a legszorosabban összeforrott a szentséggel, az Istennel, saját népnevüket (hun) mégis megváltoztatták? Igaz, e változás nem számolta föl az eredeti nevet. Megmaradt a Hunor névből a „Hun”, csak éppen kiegészült, mégpedig egy „Gár” taggal. Világos, mint a Nap, hogy ennek a „Gár” szónak jelentése ugyanolyan szent és isteni kell legyen, mint Hunor neve a hunok  számára, ha egyszer bekerült a szent „Hun” név mellé. De vajon létezhet-e bármi is, aminek szentsége, isteni mivolta felérhet a szentként, a legfőbb szentségként tisztelt ősatya szentségével?   Vegyünk figyelembe még egy körülményt. Hunor népe Szkítiába költözött, és ott a nép nevéről nem esik szó, ami annyit jelent, hogy a nép neve maradhatott a hun név. Hol és mikor változott át a hun népnév hungár-rá? Az Üngürüsz történetéből erre, ha közvetve is, választ kapunk. Az üngürüsz-hungárus nép a Kárpát-medencei nép. Az a nép, amely az őshazában lakik. Abban az őshazában, amelyre a Csodaszarvas-monda irányul, az a monda, amelyben isteni erők késztetik a Kárpát-medencei hun-magyar népeket, hogy költözzenek vissza a Kárpát-medencébe, és állítsák vissza a hun-magyar nép rendjét. Így észrevétlenül rábukkanunk arra az isteni tényezőre, amit kerestünk. Az isteni erők ugyanis egyértelmű és szoros kapcsolatban állnak a Kárpát-medencével. A Kárpát-medencére irányulnak, az a vonzásközpontjuk, amely tízezer éveken át tartó népvisszavándorlások isteni életközpontja. A „Gár” szó jelentésének, isteni jelentés-töltésének, szent értelmének tehát a Kárpát-medencével kell kapcsolatban állnia. De segít-e nekünk ez az újabb előrelépés? Ha minden felbukkant tényezőt fontolóra veszünk, észre kell vegyük, hogy a megoldás ott fekszik immár elérhető közelben előttünk. Keressük a „Gár” szó szent jelentésű összefüggését, és találtuk a Kárpát-medencét. Lehet, hogy e kettő között áll fenn a szent kapcsolat? Lehet, hogy a „Gár” és a Kárpát-medence egy és ugyanazon szent összefüggés hordozói? Lehet, ha megvizsgáljuk a Kárpát-medencét, és a Kárpát-medence nyelvi alakját. A Kárpát-medence rendkívüli, kör-alakú képződmény. A világon nincs párja. Az ősműveltség középpontja, ércekben, gabonában szokatlanul, rendkívülien gazdag. Erre utal Pannónia neve is, ami – a Pannónia nevet adók nyelvén, latinul – „kenyerest” jelent (Tarih-i Üngürüsz, 1982, 98). Rendkívüli természeti kincs, a Föld legrendkívülibb kincse egy nép otthona számára. Mi más fejezné ki az e tények iránti megbecsülést jobban, mint a felismerés, hogy a Kárpát-medencét isteni erők alakították ki és tüntették ki rendkívüli gazdagsággal, kultúra-alkotó természeti kincsekkel, állam-alkotó egységre kialakított köralakú védőgyűrűvel? A Kárpátok köralakú hegyláncai természetes egységet teremtettek lakói számára, és így az itt lakók egységessé, néppé szerveződését hihetetlen mértékben megkönnyítették. A Kárpátok hegy-körének adományai jószerivel felbecsülhetetlenek. És itt a kör-alak képe is kiugrik. Az itt lakó népnek az együttélés évszázadai, évezredei alatt fel kellett ismernie, hogy köralakú természeti védőbástya veszi körül, s amikor erre ráébredt, ebben az isteni akaratot érzékelte. Nem tudjuk, mikor kapta a Kárpátok a nevét, de a magyar néptől kellett kapnia, mert szótövében a Kör neve rejlik, a körgyűrű alakú hegységet írja le a név. A kör pedig minden lehető mértani idom között a legtökéletesebbként, a legszentebbként volt ősidőkben számon tartva. A Napot tisztelő hunoknál különösen erős lehetett a kör tisztelete, hiszen a Nap maga is kör-alakú az égen. Így a kör-alakú védő-hegység egyben a Napisten megtestesítője is lehetett a hunok számára. És ehhez még adjuk hozzá, hogy a hunok, a szkíta-magyar ősnépek azok, akik az égből kapják a királyságot a szkíta eredetmonda szerint (GKE, 1990), és a királyság szent jelképe a korona, a kör-anya jelképes alakja, az égből alászállva. A korona és a királyság (két „kör” szótövű szó!) feltalálói tehát csakis napistenhitű népek, a hun-magyar nép lehetett. És valóban, bár sok nép vette át a korona viselésének szokását, mind a mai napig egyedül a magyar népnek van Szent-Korona tana, amely egyben az államalkotó égi erőnek is hordozója. Ha így volt, akkor a Kárpátok neve valóban rendkívüli szentséget hordozhatott. És ha rendkívüli szentséget hordozott, aminek vállalását tudatosítani akarta ez a nép minden egyes tagja önazonossága szintjéig, akkor tényleg indokolt lehetett a nép szent ősatyjának neve mellé tenni a vállalt sorsot, a vállalt hivatást kifejező „kör”, „kir”, „kár”, „gár” szót! A hungár nép tehát a Kárpátok névadója (ami önmagában igazolja őslakosi mivoltát!), és egyben királyi nép. Valóban, ezt igazolja, hogy a hun-magyar népcsalád az egyetlen a világon, amelynek „királyi” melléknevű népe lenne! Világszerte feljegyezték a királyi szkíták tetteit, kimagasló kincsei ők a történelemnek. Valaha a királyi szkíták, a székelyek népe az egész Kárpát-medencét lakták, tehát a történelem igazolja logikai-nyelvi levezetésünket. A „hungár” népnév általunk adott megfejtése: hun-kár, kárpát-medencei hun, de egyben királyi hun, koronás hun.   Érvelésünket, a hungár népnév megfejtését alátámasztja, hogy „a „Hunkár” szó emberemlékezet óta török-perzsa nyelveken használatos. A konstantinápolyi császári udvarban Hunkár a címe és méltóságbeli rangja az Ozmán uralkodónak. A Dictionaire turc-arab-persen szótárban (Zenker, Johnson, Barbier de Meynard) a hunkár jelentése: király, szuverén méltóság. Togrul bég a Hunnok királyi törzséből eredett. E hagyomány említi; máig él a török szultán Hungár nevében. A Hunkár szó „király, török uralkodó” jelentéssel bír. Török köznépnél Hunkarem megszólításkor Uram, turkomanoknál “Majarem” annyi mint “Uram”, minek megfelelően Bölcs Leo bizánci császár „elevtherosz” jelzővel illette Árpád népét, akárcsak Herodot a királyi Scythákat.” (Némethi, 1925, 20).   Hungár népnevünkben a Kárpát-medencei őshaza melletti szent elkötelezettségünk fejeződik ki. Itt, ebben az őshazában nyugszanak őseink. Őseink, elődeink szent emléke és hazánk, őshazánk szentsége összetartoznak, mert mi itt a Kárpát-medencében őshonosak vagyunk. Szent hivatásunk, népnevünkbe foglalt kötelezettségünk, hogy ez a szent őshazát megvédjük, hozzá ragaszkodjunk, szent hagyományainkat ápoljuk, őseink történelmét, és újabb történelmünket megismerjük és sorsunkat őseink akaratával egyező irányba fordítsuk.   megjelent: KAPU 2005.06-07, 109-110.   Grandpierre Attila:   Kőkörök és szkíták   2005 márciusában jelent meg a KAPU-ban a „A kőkörök eredete és az emberiség eltemetett őskori civilizációja”, eddig 3 részes sorozatom első része. Ebben megírtam, hogy létezett Eurázsiában az i.e. 5000-től kb. időszámításunk kezdetéig egy magaskultúra, amelyik óriás kőköröket, olykor fából vagy földből épült csillagászati obszervatóriumokat épített Európa atlanti partvidékétől Kínáig és Indiáig. A hivatalos régészet mindmáig képtelen volt annak megállapítására, hogy kik építhették ezeket a Stonehenge-re emlékeztető ősi obszervatóriumokat. Gyanakodtak a kelta papokra, a druidákra, de pl. Stonehenge 2000 évvel előzi meg a kelták feltűnését. Sorozatomban rámutattam, hogy ez a tudatlanság viszonylag újkeletű, és a felvilágosodás utáni történelem-hamisítási hullám óta tart Európa-szerte. Amikor a jezsuiták kőköröket találtak a Kárpát-medencétől Kínáig ívelő területen, a kőköröket a szkíta örökség bizonyítékának tekintették. India északi részén, Radzsisztánban is nyilvánvalónak tartják: a kőkörök mindenhol a szkíta uralom tanúbizonyságai. Az abakáni (minuszinszki medence, Közép-Ázsia) kő-obszervatóriumról ma is egyértelmű, hogy a szkíták építették, i.e. 250 körül.   Újkeletű a divat, hogy a szkítákat igyekeznek indoeurópainak feltüntetni. Ez azonban éles ellentétben áll azzal a köztudott ténnyel, hogy a ma Európában élő népek közül egyedül a magyarok ősei a szkíták a 18. századig született magyar, német stb. krónikák, történelmi művek egybehangzó tanúsága szerint. Éles ellentétben áll azzal a ténnyel is, hogy a szkíták lovas népek, és az európai történelemtudomány évszázadok óta azon mesterkedik, hogy a lovasnépeket megbélyegző „nomád” és „barbár” címkével lássa el, csakis azért, hogy önmagát, mint nem lovas, hanem letelepedett népet, a szkíták műveltsége fölé tolhassa. Időközben azonban a régészet felnőtt tudománnyá érett, és a tények tükrében ma már tagadhatatlan, hogy a szkíta kultúra fejlettsége messze felette állt nemcsak a germán és indiai, hanem az ókori görögökénél is. Hogyan lehetnének a lovasnép szkíták a germánok, ókori görögök elődei, ha a görögök számára a lovas képtelen lénynek, kentaurnak látszott?   A kőkori-rézkori-vaskori csillagászati obszervatóriumok fejlett csillagászattal bíró nép alkotásai kellett legyenek. Fejlett matematikával, csillagászattal a 18. századig köztudott módon a mágusok rendelkeztek. A mágusok az „indogermán” népek számára érthetetlenül magas tudománnyal bírtak, s ezért az utóbbi kétezer évben az emberiség ősi tanítómestereiről igyekeztek minden fennmaradt könyvet eltüntetni, és emléküket is kiirtani, meghamisítani, a mágusokat szemfényvesztőnek, boszorkánynak kikiáltani. Fehér Mátyás Jenő „A középkori magyar inkvizíció” c. könyvének előszavában megírja, hogy a magyar ősvallás tudósait az inkvizíciós jegyzőkönyvek „mágus”, „mágus főpap” (pontifex magorum)  néven ismerték. Vagyis a mágusok – krónikáinkkal, hagyományainkkal egyezésben – a magyar őskultúra tudósai voltak. Mágusokat, „magos papokat” találunk  Egyiptom szellemi központjaiban éppúgy, mint Mezopotámia megalapítói között (ld. McKie idézett könyvét), az ókori görögség tanítómesterei között, akik történetesen éppen a Kárpát-medencéből érkeztek (ld. Dodds idézett könyvét) a görögség tanítására. Mágusok építették 7000 évvel ezelőtt a közép-ázsiai Folyamközben (Mezopotámiában) az első városok előtt 1 500 évvel az első templomokat; ugyanakkor, amikor a Kárpát-medencében és környékén Nap-templomok százai épültek.   A KAPU-ban megjelent cikksorozatomban tehát az újkeletű, általános vélekedéstől eltérően arra az eredményre jutottam, hogy a kőköröket a szkíta-magyar kultúrkör népe(i), a mágusok építetté(k). A Polgár-Csőszhalomnál talált, Stonehenge kőköreinek mintázatát megelőlegező koncentrikus körárok-rendszer az i.e. 4800-4600 közti időszakból származik, bejáratai a fő égtájakra mutatnak, vagyis csillagászati tájolásúak, és mellette parányi agyagtárgyak, napkorongok kerültek elő (forrás: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője, Kr. e. 400 000-Kr. u. 804, Magyar Nemzeti Múzeum, 2002, 42).   A kőkörök templomok voltak, egyszersmind obszervatóriumok; és ez ugyanaz a kettősség, ami a mágusok papi és tudósi mivoltában jelentkezik. Templomokat, amik egyszersmind obszervatóriumok is, nem építhettek mások, mint papok, akik egyszersmind tudósok is! Kőköreik, fából és földből épült obszervatóriumaik Kelet-Németországtól a Kárpát-medencéig, és tovább, Etelközig kiterjedtek, ahol a 7000 éves Aratta-kultúrához tartoznak. Figyelemre méltó, hogy az Aratta –kultúra díszítményei (2. ábra) milyen nagy mértékben hasonlók a magyar népművészet közismert motívumaihoz. A központban álló Életfát két oldalról koronás madarak (!) veszik körül, fölöttük hármasságot alkotó égitestek, Napok.   Éppen ezért nem mindennapi egybeesést jelentett, amikor 2005 júniusában bejárta a világsajtót a hír, hogy 7000 éves civilizáció nyomait találták meg, egy templomépítő népét, akik óriás, 150 méter átmérőjű, köralakú cölöpökkel csillagászati megfigyelésekre is alkalmas, a kőkörökre emlékeztető templomokat épített a mai Ausztria, Szlovákia, Csehország, és Kelet-Németország területén. Ez a templomépítő nép már 300 embernek óriás, Stonehenge-hez hasonló építményeket emelt! Cikksorozatomban kimutattam, hogy a kőköröket Angliától a Kárpát-medencéig, és tovább, az egész ókori Szkítia területén, az Eurázsiai síkságon, és tovább, Kínában és Indiában – a szkíták-hunok-magyarok építették. A „The Independent” két cikkében azt is megírta, hogy ez a nép Észak-Szerbiából és a mai Magyarország területéről indult ki i.e. 4800 körül. A „The Independent” 2005 június 11.-ei cikkei elérhetők a világhálón: http://news.independent.co.uk/europe/story.jsp?story=645976 http://news.independent.co.uk/europe/story.jsp?story=645972 Ezek a cikkek megírják, hogy ez a régészeti felfedezés átírja a történelmet. Hozzáteszem, hogy a várhatónál jóval nagyobb mértékben fogja átírni: hiszen a többezer éven át elutasítással fogadott szkíta-hun-magyar kultúra mágusairól van szó.   Az Independent cikkei, a mögöttük álló három éves feltárási munkák megerősítik az először a KAPU-ban napvilágot látott eredményeimet, alátámasztják, hogy a szkíta-hun-magyar kultúra legalább 7000 éve honos Európában, és olyan magas szintet ért el, amit sok szempontból még ma sem ért utol a fejlett Nyugat. Stonehenge a világörökség része, és felbecsülhetetlen értékű darabja. Kokino-t, a Macedóniában nemrég megtalált, 3 800 éves fa-obszervatóriumot a NASA a világ legjelentősebb archeo-csillagászati felfedezései között tartja számon. Vajon mikor jutunk el odáig, hogy helyreállítjuk a Polgár-Csőszhalomnál talált 7000 éves kőkori magyar Naptemplom-obszervatóriumot? Ennek nemcsak az emberiség világöröksége számára lenne elsőrangú jelentősége, hanem bizonyára kulturális, sőt turisztikai, bevételi vonatkozásai sem lennének mellékesek.

2006.01.29. 11:09

A Harmadik Út rendet vágna a pénzügyi világban és a gazdasági életben A kormányváltás egyedüli garanciája, hogy a MIÉP és a Jobbik által létrehozott Harmadik Út mozgalom bekerüljön az Országgyűlésbe – jelentette ki Kovács Dávid, a Jobbik elnöke szombaton, Gyöngyösön, Csurka Istvánnal, a MIÉP elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, a mozgalom nagygyűlését megelőzően. A Jobbik elnöke szerint jól látható, hogy a szocialisták és a szabaddemokraták együttesen nagyobb erőt képviselnek, mint a Fidesz. Hozzátette: a közvélemény-kutatási adatokból kiszűrhető, hogy az MSZP és a Fidesz fej-fej mellett haladnak, illetve még az SZDSZ esélyes a parlamenti küszöb átlépésére. "Ebben a helyzetben a Harmadik Út legfőbb célja, hogy 5 százalék feletti eredményt érjen el a választásokon és bejusson az Országgyűlésbe" – mondta. Csurka István hangsúlyozta: a Harmadik Út programja a rend programja. "Rendet tenni a közéletben a gazdasági életben, a pénzügyi világban és az adósságszolgálatban, annak érdekében, hogy az emberek bizalommal tekinthessenek a jövőbe, és gyereket szüljenek az anyák" – mondta a MIÉP elnöke. Közölte: a Harmadik Út, mind a 176 egyéni körzetben jelöltet kíván állítani az országgyűlési választásokon, és a parlamentbe kerülve közös frakciót alakít a Jobbik és a MIÉP. Elmondta, hogy miniszterelnök-jelöltjük jelenleg nincs, azonban a közös frakció vezetését a megegyezés szerint ő maga látja majd el. (MTI)

2006.01.29. 11:07

Választás 2006   A MIÉP-Jobbik-Kisgazdák Harmadik Út képviselőjelöltjei Budapest 1. I-II. ker. Marsi Péter Pál 2. II. ker. Balczó Zoltán 3. III. ker. Schmidt Árpád 4. III. ker. Zsiga Dániel 5. IV. ker. Pajor Tibor 6. IV-XV. ker. Erkel Tibor 7. V-XIII. ker. dr. Bégány Attila 8. VI. ker. dr. Bicsak Ágnes 9. VII. ker. Varga Tibor 10. VII-VIII. ker. Papp Norbert 11. VIII. ker. Medveczky Attila 12. IX. ker dr. Kármán György 13. IX-XX. ker. Agusztini Gábor 14. X. ker. Jajesnica Róbert 15. XI. ker. Mestyanek Ödön 16. XI. ker. dr. Fenyvessy Zoltán 17. XI. ker. Medveczky Ádám 18. XII. ker. Nagy Ervin 19. XIII. ker. Oláh János József 20. XIII. ker. Dancsecs György 21. XIV. ker. Mátyus Imre 22. XIV. ker. Ceglédi János 23. XV. ker. Szabó István Pál 24. XVI. ker. Zsinka László 25. XVII. ker. dr. Fenke Ferenc 26. X-XVIII. ker. Chrobák János 27. XVIII. ker. Gönczöl András 28. XI. ker. Balázs László 29. XX. ker. Deli Károly 30. XXI. ker. Agárdi Ferenc 31. XXI. ker. Jaksa Tibor 32. XXII. ker. Staudt Gábor Baranya megye 1. Pécs Körömi Attila 2. Pécs Bottlik Sándor 3. Pécs Koroknai Péter 4. Komló Hegedűs István 5. Mohács dr. Bíró Péter 6. Siklós Begovácz Péter 7. Szigetvár Varga Ernő Bács-Kiskun megye   1. Kecskemét Zsikla Győző 2. Kecskemét Varga Zsolt 3. Tiszakécske Kovács Kristóf 4. Kunszentmiklós Aczél Lászlóné 5. Kiskunfélegyháza Fülöp Jenő 6. Kiskőrös Szkrenyó Csaba 7. Kalocsa Fodor László 8. Kiskunhalas Patocskai Tamás 9. Baja Ambrus Tibor 10. Bácsalmás Varga Zoltán Békés megye 1. Békéscsaba Szarvas János 2. Gyula Kisgazdapárt 3. Békés Boros László 4. Szeghalom Tóth Imre 5. Szarvas Marton József Zsolt 6. Orosháza Horváth László 7. Mezőkovácsháza ifj. Új Mihály   Borsod-Abaúj-Zemplén 1. Miskolc Miklós Árpád 2. Miskolc Szegedi Judit 3. Miskolc Kocsis József 4. Miskolc Szegedi Csanád 5. Ózd dr. Koós Csaba 6. Sajószentpéter Soltész Imre 7. Kazincbarcika dr. Tamás Gyula 8. Edelény Baksi Rezső 9. Encs Bittó Péter 10. Sátoraljaújhely Barati Attila 11. Szerencs dr. Szabolcs István Csongrád megye 1. Szeged Király József 2. Szeged Herold Gábor 3. Szeged dr. Bősze István 4. Csongrád Gera Ferenc 5. Szentes dr. Pető Lászlóné 6. Hódmezővásárhely dr. Kovács László 7. Makó dr. Kotroczó Béla Fejér megye 1. Székesfehérvár Botos Zoltán 2. Székesfehérvár Gál Péter 3. Dunaújváros Heim Norbert 4. Gárdony Herman István 5. Mór Luczek Tibor 6. Sárbogárd Szarka Gyula 7. Bicske Sigmond Péter Győr-Moson-Sopron megye 1. Győr Tar Julianna 2. Győr Farkas Ádám 3. Győr Kelemen István 4. Mosonmagyaróvár Kisgazdapárt 5. Csorna Kisgazdapárt 6. Kapuvár Nagy István 7. Sopron Sárdy Barbara Hajdú-Bihar megye 1. Debrecen Oláh Vince 2. Debrecen Ceglédi Lajos 3. Debrecen Korán Lajos 4. Hajdúhadház Kisgazdapárt 5. Berettyóújfalu Mezei István 6. Püspökladány dr. Móri Antal 7. Hajdúszoboszló Károlyi Hajnalka 8. Balmazújváros Kisgazdapárt 9. Hajdúböszörmény Mester Antal Heves megye 1. Eger dr. Gyulai Katalin 2. Pétervására dr. Hips Frigyes 3. Gyöngyös dr. Mánya Kristóf 4. Hatvan Szabó Lászl 5. Heves dr. Árva György 6. Füzesabony Schneider Tamás Jász-Nagykun-Szolnok megye 1. Jászberény Kaszab László 2. Jászapáti Csomor András 3. Szolnok Szokolay Gábor 4. Szolnok Bíber József 5. Kunszentmárton Győri Béla 6. Mezőtúr Pabar Gyula 7. Kunhegyes Aszódi Lajos 8. Karcag Sütő Gábor   Komárom-Esztergom megye 1. Tatabánya Nagy Pál István 2. Tata Szántó András 3. Kisbér Molnár Balázs 4. Komárom Sulikár János 5. Esztergom Szabó Zsolt Nógrád megye 1. Salgótarján Cs. Bánszegi Judit 2. Pásztó Csépe Tibor 3. Szécsény Franka Tibor 4. Balassagyarmat Medgyesi László Pest megye 1. Szob Gerhát Imre 2. Vác dr. Szendrényi János 3. Dunakeszi Vincze Barnabás 4. Gödöllő dr. Bükkfalvy Beatrix 5. Aszód dr. Basa János 6. Nagykáta Dóczi János 7. Monor Tatár Dóra 8. Érd Papp Sándor 9. Budaörs Sándor Péter 10. Pilisvörösvár Murányi Levente 11. Szentendre Molnár Tamás 12. Szigetszentmiklós dr. Koós Ferenc 13. Ráckeve Árendás Ferenc 14. Dabas Forró Árpád 15. Cegléd Korondi Miklós 16. Nagykőrös Zágráb Nándor Somogy megye 1. Kaposvár Nemes Károly 2. Kaposvár Pető Zoltán 3. Siófok Virághalmi Tamás 4. Balatonboglár Markó József 5. Marcali dr. Plósz Sándor 6. Nagyatád Tóth Károly Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 1. Nyíregyháza dr. Gyüre Csaba 2. Nyíregyháza Tóth Béla 3. Tiszavasvári Hegyaljai György 4. Nagykáló Szűcs Miklós 5. Baktalórántháza Zámbó József 6. Nyírbátor Kossuth Lajos 7. Kisvárda Bodrog László 8. Vásárosnamény Orosz János 9. Mátészalka Ördög Ferenc 10. Fehérgyarmat Kelemen Pap Tibor Tolna megye 1. Szekszárd dr. Nemes Árpád 2. Paks dr. Tóth Csaba 3. Bonyhád Kisgazdapárt 4. Dombóvár Szűcs Zoltán 5. Tamási Kisgazdapárt Vas megye 1. Szombathely Hegedűs Tamás 2. Szombathely Schmidt András 3. Kőszeg Stampfeld Szilárd 4. Sárvár Döme László 5. Körmend Dervalics Roland Veszprém megye 1. Ajka Kulcsár László 2. Balatonfüred Csángó Ferenc 3. Pápa dr. Egyed Ferencné 4. Tapolca Molnár Miklós 5. Tapolca Csákné Erdei Beatrix 6. Veszprém Kisgazdapárt 7. Veszprém Horváth Róbert Zala megye 1. Zalaegerszeg Czoma Kálmán 2. Nagykanizsa Zakó László 3. Keszthely Farkas Lajos 4. Lenti Gyurkó Antal 5. Zalaszentgrót Kerékgyártó László

2006.01.29. 11:05

A MIÉP-Jobbik-Kisgazdák Harmadik Út kopogtatócédula-gyűjtő helyei   Budapest I. ker.: 1052 Budapest, Városház utca 9-11. MIÉP-Jobbik frakció. II. ker.: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 8. III. ker.: MIÉP-iroda, 1033 Budapest, Apát utca 2., hétfőtől péntekig 16-19 óráig; Forgó Travel, 1039 Budapest, Madzsar utca 1. IV. ker.: 1041 Budapest, Árpád út 150., hétfőtől péntekig 16-20 óráig; 1046 Budapest, A MIÉP-Jobbik-Kisgazdák Harmadik Út kopogtatócédula-gyűjtő helyei   Budapest I. ker.: 1052 Budapest, Városház utca 9-11. MIÉP-Jobbik frakció. II. ker.: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 8. III. ker.: MIÉP-iroda, 1033 Budapest, Apát utca 2., hétfőtől péntekig 16-19 óráig; Forgó Travel, 1039 Budapest, Madzsar utca 1. IV. ker.: 1041 Budapest, Árpád út 150., hétfőtől péntekig 16-20 óráig; 1046 Budapest, Szent László tér 7., telefon: 30/905-5063, 30/315-5849. V. ker.: 1051 Budapest, Hercegprímás utca 4., telefon: 267-2530. VI. ker.: 1063 Budapest, Kmetty utca 2., tel.: 20/320-6879, hétfőtől péntekig 10-19, szombaton 10-13 óráig. VII. ker.: 1075 Budapest, Kazinczy utca 56., hétfőtől péntekig 16-19 óra között, a Nefelejcs utca Dembinszky utca sarkán lévő lottózó trafik; Forgó Travel, 1077 Budapest, Lövölde tér 7. VIII. ker.: 1085 Budapest, Rökk Szilárd utca 19. IX. ker.: 1093 Budapest, Lónyai utca 43., tel.: 20/363-5660; Pártok Háza, Toronyház utca 3/b. (József Attila lakótelep). X. ker.: 1103 Budapest, Gyömrői út 49. Hétfőtől péntekig 15-19 óráig. XI. ker.: 1113 Budapest, Bartók Béla út 96., tel.: 466-5150, hétfőtől vasárnapig 9-19 óráig; a Jobbik irodája: Villányi út 20/a.; Göndör Lajos autószerelő, Kápolna köz 10. Hétfőtől péntekig 9-19 óráig. XII. ker.: 1123 Budapest, Greguss utca 6., tel: 212-9145. XIII. ker.: 1133 Budapest, Kárpát utca 13-15.(bejárat a Gogol utcából), hétfőtől péntekig 10-17 óráig; 1131 Budapest, Jász utca 98. fszt. 1., tel.: 30/966-9458. XIV. ker.: 1148 Budapest, Egressy út 73/c., hétfőtől péntekig 10-19 óráig; Kovács János, tel.: 70/267-9976. XV. ker.: 1152 Budapest, Magyar utca 1., tel.: 20/363-6005. XVI. ker.: 1163 Budapest, Veres Péter utca 27; Zsinka László, Budapest, Blaha Lujza utca 13., tel.: 404-6272; Raisz Miklós, Budapest, Andócs utca 30. (407-2879); Lakatos József, Budapest, Lándzsa utca 30. (403-0021); Sütő Lajos, Budapest, Kossuth Lajos utca 26/a. (405-1643); Tímár István, Budapest, Védő utca 4/b. II/1. (403-2542); Kerepesi Péter, Budapest, Aradi utca 3. (405-2309); Kató István, Budapest, őrmester utca 21. (403-1543); Nádházi Elek, Budapest, Szabadszó utca 17. (403-1591). XVII. ker.: 1173 Budapest, Pesti út 67/a.; Hatolkay Gyula, 1171 Budapest, Bottyán utca 14., Boros László, Budapest, Bujákhida utca 22. XVIII. ker.: 1185 Budapest, Üllői út 517.; Forgó Travel 1184 Budapest, Üllői út 368. XIX. ker.: 1193 Budapest, Csokonai utca 3. XX. ker.: 1204 Budapest, Előd utca 69-71. Hétfőtől péntekig 17-19 óráig; Deli Károly: 30/534-5588. XXI. ker.: 1214 Budapest, Zrínyi utca 3/a. XXII. ker.: 1113 Budapest, Bartók Béla út 96., tel.: 466-5150 hétfőtől vasárnapig 9-19 óráig; a Jobbik irodája: Villányi út 20/a.; Göndör Lajos autószerelő, Kápolna köz 10. Hétfőtől péntekig 9-19 óráig XXIII. ker.: 1204 Budapest, Előd utca 69-71. Baranya megye Beremend: Vörös Miklós, Hegyalja u. 23. Mohács: Vinker László, Dobozi u. 7. Pécs: MIÉP-iroda, Nagy Jenő u. 29., tel.:326-994; Bottlik Sándor, Magyarürögi u. 113., tel.: 224-900.; Vági Vata Mihály, Dózsa Gyögy u. 32.; Bősz Ferenc, Gerbera u. 13. Siklós: Bálint Lajos, Aradi u. 1. Szigetvár: Mozsgai Péterné, Radován tér 3. Szilvás: Hermann Józsefné, Attila u. 21. Szentlőrinc: Bognár Ágoston, Ifjúság u. 3/b.; Márdfi Tibor, dr. Muró L. u. 2. Vajszló: Begovác Péter, Batthyány u. 57. Bács- Kiskun megye Baja: MIÉP-iroda, Tóth K. u. 19. Alkatrészbolt: Szegedi út 53. Izsák: Karácsonyi Károly, Damjanich u. 1. Kalocsa: MIÉP-iroda, Szent István király u. 3., 17–19. Kecskemét: MIÉP-iroda, Batthyány u. 2. Polyák Imre, Mezei út 53. Kiskőrös: Kaszás Zsolt, Deák F. u. 7. Kiskunhalas: Patocskai Tamás, Kunfehértó, IV. körzet 3. Rédei Ferenc, Bornemissza u. 16. Kunszentmiklós: Ambrus Attila, Bocskai u. 23/a. Mélykút: Gákovics Lászlóné, Zöldfa u. 13. Soltvadkert: Bokréta virágbolt, Bocskai u. 46. Borsod- Abauj- Zemplén megye Boldva: 3794, Széchenyi út 2. Gönc: 3895, Virágos út 56. Miskolc: MIÉP Megyei és Miskolci iroda, 3527, Ady E. út 18.; Szkítia Könyvesbolt, Széchenyi út 52.; Dajka-ház szépségszalon (pedikűrös); dr. Suszter, Vörösmarty út 32.; Búza téri bevásárlóközpont, 100 forintos bolt; Kisbolt, Csaba vezér út 43. Ózd: MIÉP-iroda, 3600, Árpád vezér út 22. 1. emelet. Sajósenye: 3712, Széchenyi út 13. Sajószentpéter: 3770 Pf.: 30; MIÉP-iroda, 3770, Sport út 21. Sárospatak: MIÉP-iroda, 3950, Kossuth út 51. Sátoraljaújhely: MIÉP-iroda, 3980, Kossuth út 14.; Butik, Széchenyi út 1. Csongrád megye Csongrád: Róla Miklós, 6648, Perczel Mór út 1/a. Tel.: 20/228-8391 Felgyő: Bercsényi Béla, 6645, Kossuth utca 24. Tel.: 63/480-056 Hódmezővásárhely: dr. Kovács László, 6800, Madách Imre utca 17.; Tóth Sándorné, 6800, Medgyessy Ferenc utca 2. ; MIÉP-iroda, 6800, Kossuth tér 2. II. emelet.; dr. Szabó Lajos 6800, Klauzál u. 15. (levelesládába). Mártély: Tóth Mihály, 6636, Hunyadi utca 11. Mindszent: Veles András, 6630, Bajcsy-Zsilinszky utca 6.; dr. Horváth István, 6630, Észak utca 9. Székkutas: Tembel Tibor, 6821, Arany János utca14. Tömörkény: Gera Ferenc, 6646, Kossuth u. 145., tel.: 63/477-020 Hajdú-Bihar megye Báránd: Royal Söröző, 4161, Nagy Lajos utca 68. Debrecen: Piac u. 5-7. Kaba: Apponyi Tibor, 4183, Mácsai S. utca 34/a. Nagyrábé: Unikum Presso, 4173, Hunyadi utca 10. Püspökladány:Kolozsi Lajos, Nép utca 12. Heves megye Aldebrő: Sneider Tamás, 3353, Árpád utca 19. Eger: MIÉP-iroda, 3300, Szarvas Gábor utca 2.; Fénylő Magyarország Könyvesbolt, 3300, Széchenyi utca 7. Gyöngyös: Kelemen Márta, 3200, Deák Ferenc utca 19.; Megyeriné Baranyi Zsuzsanna, 3200, Pesti utca 46/2. fszt. 2.; MIÉP-iroda, 3200, Fő tér 3., vagy 3201, Pf.: 293. Gyöngyössolymos: Babiczky László, 3231, Szabadság utca 109. Gyöngyöstarján: Tóth Szilárd, 3036, Hóvirág utca 10. Hatvan: MIÉP-iroda, 3000, Grassalkovits utca 16.; Bendéné Tóth Erika, 3000, Hatvani Irén utca 3. Heves: Adókulcs Kft., 3360, Erzsébet tér 3. Kompolt: Kovács János, 3356, Rákóczi út 17. Lőrinci: Nagy János, 3121, Bajcsy-Zsilinszky utca 24. Mátrafüred: Kozmári József, 3232, Pálosvörösmarti utca 51. Petőfibánya: Varjú Istvánné, 3023, Dózsa utca 4. Rózsaszentmárton: Birtalan József, József Attila utca 9. Komárom-Esztergom megye Bakonysárkány: Molnár Balázs, Erdészház Dorog: Wieszt József, Balassi utca 29.; Tölgyessy József, Kupa Söröző. Komárom: Gyökér Lajos, Felvidéki utca 14. Leányvár: Papp Pál, Erzsébet út 21. Oroszlány: Sulikár János, Fürst S. utca 14. fszt. 1. Szákszend: Dittrich József, Kossuth Lajos utca 31. Tokodaltáró: Szabó Zsolt, József Attila utca 1. Tokod: Valtmann Ferenc, József Attila utca 115/a. (karosszérialakatos műhely). Nógrád megye Bátonyterenye: Antal István, 3078, Iskola 6. 3/1.; Molnár Zoltán, Zrínyi út 127. Diósjenő: Véndiófa Presszó, 2643, Szabadság 51. Litke: Bánszegi János, 3186, Borbás út 4. Mátranovák: dr. Kaizier László, 3143, Viola út 2. Mátraszele: Viszkok István, 3142, Szabadság 17. Mátraszőlős: Bodnár Adrienn, 3068, Kertész út 2. Nemti: Vincze István, 3152, Szabadság út 26. Nagylóc: Kovács Zoltán, 3175, Rákóczi út 114. őrhalom: Geuer Csaba, 2671, Várbói út 6.; Varga György, Bercel, 3588, Árpád út 7. Pásztó: Kürti István, 3060, Táncsics út 50.; Micsutka Ödön, 3060, Hősök út 13.; Csépe Tibor, 3060, Kövicses út 27.; Szabó Ferenc, 3060, Sport út 29. Rétság: Bon-Bon Presszó, 2651, Piactér 1.; Megyesi László, Takarék út 13. Salgótarján: Barna Ferencné, 3100, Csokonai út 110.; Tóth László, 3100, Hegyi út 1.; Kiss László, 3100, Móricz Zsigmond u. 14.; Jobbágy Hedvig, 3100, Március 15. út 2.; Juhász István, 3100, Ybl út 42.; Nívó Trend Universal Kft., 3100, Kölcsey út 8-12. Szendehely: Üvegtigris büfé, 2640, Váci út 6. Szécsény: Kiss Zoltán, Batthyány út 18. Szurdokpüspöki: Szabó László, 3064, Árpád út 51. Tar: Maconkai József, 3070, Madách út 5. Varsány: Bárány Barnabás,3178, Ifjúság út 44. Pest megye Abony: Szűcs Sándor, 2270, Abonyi Lajos u. 12.; Molnár Sándor, 2740, Abonyi Lajos u. 74. Albertirsa: Csontos Gábor, Albertirsa, Hunyadi u. 43.; Mészáros István, Vasút u. 10. Alsónémedi: Deés György, Haraszti út 16. Aszód: Karácsondi Sándor, Bocskai u. 2/a. Áporka: Kónya Piroska, Tűzoltó u. 89. Bag: Balogh Attila, Tóth Árpád u.3. Cegléd: Szunyogh László, Batthyány u. 15/a.; Petrényi Endre, Szőlő u. 28.; Bana László, Dessewffy u. 18/a.; Laki István, Cegléd, Etelka u. 3.; Kuthi Károly, Cegléd, Dózsa Gy. u. 8. Csévharaszt: Fodor Imre, Ságvári u. 3/a. - egész nap. Csömör: Szigeti Zoltán, Csokonai u. 14. Dabas: Major Attila, Bartók Béla u. 37. - egész nap. Domony: Török Sándor, Fő út 29.; Valentinyi Mihály Fő út 54. Dunaharaszti: Hoffer Barnabás, Zrínyi u. 3/a. autójavító műhely; Mayer Mátyásné, Petőfi S. u. 45.; Nagy Lajos, Táncsics M. u. 55.; Nagy László, Baktay E. u. 26. fszt. 17. Dunakeszi: Ferenczi János Bajcsy-Zs. út 2. - egész nap. Ecser: Tatár Dóra, Vasút út 16. egész nap , tel.: 06/29/335-557, 06/30/606-17-44; Seffer János (Húsbolt) Steinmetz u. 9., nyitvatartási időben. Erdőkertes: Géza u. 11., tel.: 06-20/914-1689 Fót: Vincze Barnabás Németh Kálmán u. 43., tel.: 27/358-346 - egész nap; Horváth Ernő PIK-PAK Vegyeskereskedés, Deák F. u. 2. h-p: 7-18, sz-v: 8-12. Galgahévíz: Dr. Basa János, Fő út 160. Göd: Zahorán Sándor, Batthyány u. 3., tel.: 06/27/330-009; Barankó István, Mária u. 12., tel.:06/27/333-185; Budaházi Foto BT., Gárdonyi u. 14., tel.:06/27/330-966. Gödöllő: MIÉP-iroda, Testvérvárosok útja 2., hétfőtől-péntek: 15-18 óráig, szombat: 9-12. Gyál: Tokaji László, Nyár u. 10. Gyömrő: Hegedűs István Jókai u. 41., egész nap, tel.: 06/29/333-373; Gáti Tamás, Pázmány u. 40., egész nap, tel.: 06/29/331-338; Simon László, Liszt Ferenc u. 11., egész nap, tel.: 06/29/331-637. Halásztelek: Ivanics Gergely, Jókai M. u. 21. Hévízgyörk: Benkó László, Arany János u.2. Iklad: Csincsi Károly, Ady E.u.2. Jászkarajenő: Terjéki Árpád, Petőfi S. u. 80. Kemence: Hegedűs Róbert, Kemence, Fő út 22., tel.: 0627/325-184. Kiskunlacháza: Szeredi Gyula, Dózsa Gy. út 92., gumisműhely. Kisnémedi: Petőfi u. 21., tel.:0620/946-2002 15-18 óráig. Kistarcsa: Tóth Gyula, Szabadság út 59. Kóka: Dóczi János, Szent Flórián u.10. , tel.: 06-29-429-192, 06-30-203-9456; Újfausi Imre Újvilág u. 11., tel.: 06-29-428-248, 06-30-290-8765; Rácz Sándor, Felsővásártér 62., tel.: 06-29-428-184; Csatlós István, Bartók B. u.17., tel.: 06-20-8088163; Koncz János, Petőfi S. u. 4/a., tel.: 06-29-428-330; Leki Imre, Jászberényi u.16., tel.: 06-29-428-320; ifj. Rácz Sándor, Homok u. 12/c., tel.: 06-70-383-5083; Csillagné Dóczi Mónika, Szent Flórián u.4., tel.: 06-20-454-6338. Maglód: Mácsai Rudolf, Thököly u. 23., 18-20 óráig, tel.: 06/30-400-51-26; Járai György, Wekerle u. 9., vasárnap egész nap, szombaton 16 óra után, tel.: 06/29/326-441; Nagy Gyula, Katona József u. 17. 16-20 óráig, tel.: 06/29/ 327-996. Mogyoród: Kurucz Győzőné, Fóti út 75/a., tel.: 28/540-950 - egész nap. Nagybörzsöny: Gábor Krisztián, Ságvári u. 8., tel.: 06-27/378-172. Nagykáta: Bajdik Ferenc, 2760, Kázmér u. 36., tel.: 06-29-441-673,06-30-634-1080; dr. Hoppál Endre ügyvéd, 2760, Dózsa György út 15. Nagykőrös: Dénes Dénes, 2750 Bárány u. 14/a. Fszt. 1.; dr. Regdon Tibor, 2750 Alpári u. 34.; MIÉP- iroda, 2750, Szabadság tér 11. 1.em.; Zágráb Nándor, 2750, Abonyi u. 64.; Révay György, 2750, Rákóczi út 17. Nagymaros: Flamik József, Dézsma u. 7., tel.: 06/27/335-173; Id. Miskolczy Ferenc, Fehérhegyi u. 11., tel.:06/27/355-445. Penc: Barvircz Imre, Szabadság u. 10. Pécel: Humli Lajos, Jókai u. 12.; Zsombori Sándor, Hajnal u. 12. Pilis: Forró Árpád, Attila u. 28., tel.: 0629/ 496-454, 0670/507-2907. Püspökhatvan: Babinszki János, Váci u. 26., tel.: 0630/638-7632. Ráckeve: Bakos Jenő, Széchenyi u. 109. Rád: Dózsa György u. 2., tel.: 06-27/374-050. Veresegyház: Szent László u. 13. naponta 10- 17 óráig, tel.: 06-28-385-320; Gerhát Imre, Kinizsi u. 45. naponta 10-12 , 16-19 óráig, tel.: 06-28-386-675; Jokers Drink Bár, Szabadság u. 3. 10-21 óráig; Horváth Lajos, Kölcsey u. 12., tel.: 0628/385-460. Sülysáp: Barna Mihály, Rákóczi út 24., tel.: 06/29/436-220; Csanádi Gábor, Vasút u. 5., tel.: 06/30/359-5743. Százhalombatta: MIÉP-iroda, Szent István tér II. em. 202. Csüt.: 17.30-20.00; Tóth József, Kárász u. 14., postaláda, tel.:06-20/920-6613. Szentendre: dr. Emődy Csaba, Levendula u 2/a., tel.:0620/421-7605; Berkesi Attila, Előd u. 6., tel.:0620/941-1383; ugyanitt: fodrászüzlet; Berkesi Gábor, Botond u. 8., tel.: 0630/ 951-9498; dr. Filó András, Rakodczay P. u. 4., tel.: 0620/934-3067; Tasi Sándor, Mester u. 6., tel.:0626/316-315; Kelemen Antal, Kovács László u. 15., tel.: 0620/931-6005; Sz. Molnár Sándor, Rozmaring u. 15., tel.:0620/347-1347. Szigetbecse: Bartol Lajos, Lórévi út 38. Szigethalom: Mihály Sándor, Fiumei u. 141/b.; Buda Loránd, Tököli út 35/c. Szigetszentmiklós: Esküvőszervező Iroda, Árpád út 45.; Homoki Mihályné, Tél utca 62.; Vörös Károly, Petőfi S. út 43.; Dél Antal, Csapágybolt, Ady E. u. 9. Szob: Mátyás kir. u. 43., tel.: 06-27/372-468. Szokolya: Kossuth u. 19., tel.: 06-27/385-229. Sződliget: Zima István, Dunafasor 85/B, tel.: 06/27/353-256. Tököl: Juhász Tibor, Szadova u. 1. Törtel: Kozma László, 2247, Ernyőd u. 3.; Vallyon István, 2247, Besnyőd u. 47. Tura: Gólya József, Galgahévízi út 32.; Zágoni István, Bocskai u. 8. Újszilvás: Király Sándor, Széchenyi u. 38. Úri: Király Imre, Ady E. u. 21., tel.: 06-29-456-392. Üllő: Nagy Anna (Rattanbolt), Pesti út 236., egész nap. Valkó: Pintér József, Szabadság út 30. Vác: Kiss István, Rozmaring u. 15., tel.: 06/ 27/316-116; Ványi László (Horchy Mihály), Attila u. 15., tel.:06/27/510-425; Borszékiné, Botond u. 10., tel.:06/27/312-631. Váchartyán: Csömöri István, Ady E. u. 16/c., tel.: 06-27/366-209. Vácrátót: Vargáék Kossuth u. 19. H-V: 7-20. Vácszentlászló: Maszlag Mihály, Fő u. 53. Verőce: Nagy József, Ybl. u.7.; Alexi Ferenc, Vasút sor 7017/1. Vas megye Körmend: Kónya-kávéház, 9900, Hunyady u.; Ésik Tibor, 9900, Széchenyi u. 5.; Dervalics Roland, 9900, Deák F. u. 46. Szombathely: MIÉP-iroda Király utca 1. 10- 16-ig, tel.:343-104; Hegedüs Tamás, Vörösmarty út 17. Veszprém megye Balatonalmádi: Sildmayer Iván. Csetény: Kovács Attila, 8417, Rákóczi utca 12. 13-17 óra között. Dudar: Id. Kiss Dezső, 8416, Petőfi utca 36., 13-17 óra között. Lovas: Özv. Pintér Gézáné, 8228, Fő utca 9. Sümeg: Molnár Miklós, Hunyadi J. utca 3., egész nap; Németh Attila, Rendeki utca 35., egész nap; Samu Jenő, Mártírok utca 33., egész nap; Molnár Kálmán, órásműhely, Flórián tér 2., nyitvatartási idő alatt. Tapolca: Photo Hall, Deák Ferenc utca, nyitvatartási idő alatt.; MIÉP-iroda, Egry I. utca, egész nap. Várpalota: Pétfürdő Piactér Édességbolt, nyitvatartási idő alatt; Horváth Zoltán, Bakonyi utca 13. 17-19 óra között; Sziránszki József, Szent I. utca 15. 18-19 óra között; Erdei János, Pétfürdő, Klapka utca 17. egész nap Veszprém: MIÉP-iroda, Szeglethi utca 9., szerda-csütörtök-péntek-szombat 18-20 óra között; Horváth Róbert, Csalogány utca 16., mindennap 16-17 óra között. Zirc: Juhász Antal, Táncsics utca 2. 13-17 óra között. László tér 7., telefon: 30/905-5063, 30/315-5849. V. ker.: 1051 Budapest, Hercegprímás utca 4., telefon: 267-2530. VI. ker.: 1063 Budapest, Kmetty utca 2., tel.: 20/320-6879, hétfőtől péntekig 10-19, szombaton 10-13 óráig. VII. ker.: 1075 Budapest, Kazinczy utca 56., hétfőtől péntekig 16-19 óra között, a Nefelejcs utca Dembinszky utca sarkán lévő lottózó trafik; Forgó Travel, 1077 Budapest, Lövölde tér 7. VIII. ker.: 1085 Budapest, Rökk Szilárd utca 19. IX. ker.: 1093 Budapest, Lónyai utca 43., tel.: 20/363-5660; Pártok Háza, Toronyház utca 3/b. (József Attila lakótelep). X. ker.: 1103 Budapest, Gyömrői út 49. Hétfőtől péntekig 15-19 óráig. XI. ker.: 1113 Budapest, Bartók Béla út 96., tel.: 466-5150, hétfőtől vasárnapig 9-19 óráig; a Jobbik irodája: Villányi út 20/a.; Göndör Lajos autószerelő, Kápolna köz 10. Hétfőtől péntekig 9-19 óráig. XII. ker.: 1123 Budapest, Greguss utca 6., tel: 212-9145. XIII. ker.: 1133 Budapest, Kárpát utca 13-15.(bejárat a Gogol utcából), hétfőtől péntekig 10-17 óráig; 1131 Budapest, Jász utca 98. fszt. 1., tel.: 30/966-9458. XIV. ker.: 1148 Budapest, Egressy út 73/c., hétfőtől péntekig 10-19 óráig; Kovács János, tel.: 70/267-9976. XV. ker.: 1152 Budapest, Magyar utca 1., tel.: 20/363-6005. XVI. ker.: 1163 Budapest, Veres Péter utca 27; Zsinka László, Budapest, Blaha Lujza utca 13., tel.: 404-6272; Raisz Miklós, Budapest, Andócs utca 30. (407-2879); Lakatos József, Budapest, Lándzsa utca 30. (403-0021); Sütő Lajos, Budapest, Kossuth Lajos utca 26/a. (405-1643); Tímár István, Budapest, Védő utca 4/b. II/1. (403-2542); Kerepesi Péter, Budapest, Aradi utca 3. (405-2309); Kató István, Budapest, őrmester utca 21. (403-1543); Nádházi Elek, Budapest, Szabadszó utca 17. (403-1591). XVII. ker.: 1173 Budapest, Pesti út 67/a.; Hatolkay Gyula, 1171 Budapest, Bottyán utca 14., Boros László, Budapest, Bujákhida utca 22. XVIII. ker.: 1185 Budapest, Üllői út 517.; Forgó Travel 1184 Budapest, Üllői út 368. XIX. ker.: 1193 Budapest, Csokonai utca 3. XX. ker.: 1204 Budapest, Előd utca 69-71. Hétfőtől péntekig 17-19 óráig; Deli Károly: 30/534-5588. XXI. ker.: 1214 Budapest, Zrínyi utca 3/a. XXII. ker.: 1113 Budapest, Bartók Béla út 96., tel.: 466-5150 hétfőtől vasárnapig 9-19 óráig; a Jobbik irodája: Villányi út 20/a.; Göndör Lajos autószerelő, Kápolna köz 10. Hétfőtől péntekig 9-19 óráig XXIII. ker.: 1204 Budapest, Előd utca 69-71. Baranya megye Beremend: Vörös Miklós, Hegyalja u. 23. Mohács: Vinker László, Dobozi u. 7. Pécs: MIÉP-iroda, Nagy Jenő u. 29., tel.:326-994; Bottlik Sándor, Magyarürögi u. 113., tel.: 224-900.; Vági Vata Mihály, Dózsa Gyögy u. 32.; Bősz Ferenc, Gerbera u. 13. Siklós: Bálint Lajos, Aradi u. 1. Szigetvár: Mozsgai Péterné, Radován tér 3. Szilvás: Hermann Józsefné, Attila u. 21. Szentlőrinc: Bognár Ágoston, Ifjúság u. 3/b.; Márdfi Tibor, dr. Muró L. u. 2. Vajszló: Begovác Péter, Batthyány u. 57. Bács- Kiskun megye Baja: MIÉP-iroda, Tóth K. u. 19. Alkatrészbolt: Szegedi út 53. Izsák: Karácsonyi Károly, Damjanich u. 1. Kalocsa: MIÉP-iroda, Szent István király u. 3., 17–19. Kecskemét: MIÉP-iroda, Batthyány u. 2. Polyák Imre, Mezei út 53. Kiskőrös: Kaszás Zsolt, Deák F. u. 7. Kiskunhalas: Patocskai Tamás, Kunfehértó, IV. körzet 3. Rédei Ferenc, Bornemissza u. 16. Kunszentmiklós: Ambrus Attila, Bocskai u. 23/a. Mélykút: Gákovics Lászlóné, Zöldfa u. 13. Soltvadkert: Bokréta virágbolt, Bocskai u. 46. Borsod- Abauj- Zemplén megye Boldva: 3794, Széchenyi út 2. Gönc: 3895, Virágos út 56. Miskolc: MIÉP Megyei és Miskolci iroda, 3527, Ady E. út 18.; Szkítia Könyvesbolt, Széchenyi út 52.; Dajka-ház szépségszalon (pedikűrös); dr. Suszter, Vörösmarty út 32.; Búza téri bevásárlóközpont, 100 forintos bolt; Kisbolt, Csaba vezér út 43. Ózd: MIÉP-iroda, 3600, Árpád vezér út 22. 1. emelet. Sajósenye: 3712, Széchenyi út 13. Sajószentpéter: 3770 Pf.: 30; MIÉP-iroda, 3770, Sport út 21. Sárospatak: MIÉP-iroda, 3950, Kossuth út 51. Sátoraljaújhely: MIÉP-iroda, 3980, Kossuth út 14.; Butik, Széchenyi út 1. Csongrád megye Csongrád: Róla Miklós, 6648, Perczel Mór út 1/a. Tel.: 20/228-8391 Felgyő: Bercsényi Béla, 6645, Kossuth utca 24. Tel.: 63/480-056 Hódmezővásárhely: dr. Kovács László, 6800, Madách Imre utca 17.; Tóth Sándorné, 6800, Medgyessy Ferenc utca 2. ; MIÉP-iroda, 6800, Kossuth tér 2. II. emelet.; dr. Szabó Lajos 6800, Klauzál u. 15. (levelesládába). Mártély: Tóth Mihály, 6636, Hunyadi utca 11. Mindszent: Veles András, 6630, Bajcsy-Zsilinszky utca 6.; dr. Horváth István, 6630, Észak utca 9. Székkutas: Tembel Tibor, 6821, Arany János utca14. Tömörkény: Gera Ferenc, 6646, Kossuth u. 145., tel.: 63/477-020 Hajdú-Bihar megye Báránd: Royal Söröző, 4161, Nagy Lajos utca 68. Debrecen: Piac u. 5-7. Kaba: Apponyi Tibor, 4183, Mácsai S. utca 34/a. Nagyrábé: Unikum Presso, 4173, Hunyadi utca 10. Püspökladány:Kolozsi Lajos, Nép utca 12. Heves megye Aldebrő: Sneider Tamás, 3353, Árpád utca 19. Eger: MIÉP-iroda, 3300, Szarvas Gábor utca 2.; Fénylő Magyarország Könyvesbolt, 3300, Széchenyi utca 7. Gyöngyös: Kelemen Márta, 3200, Deák Ferenc utca 19.; Megyeriné Baranyi Zsuzsanna, 3200, Pesti utca 46/2. fszt. 2.; MIÉP-iroda, 3200, Fő tér 3., vagy 3201, Pf.: 293. Gyöngyössolymos: Babiczky László, 3231, Szabadság utca 109. Gyöngyöstarján: Tóth Szilárd, 3036, Hóvirág utca 10. Hatvan: MIÉP-iroda, 3000, Grassalkovits utca 16.; Bendéné Tóth Erika, 3000, Hatvani Irén utca 3. Heves: Adókulcs Kft., 3360, Erzsébet tér 3. Kompolt: Kovács János, 3356, Rákóczi út 17. Lőrinci: Nagy János, 3121, Bajcsy-Zsilinszky utca 24. Mátrafüred: Kozmári József, 3232, Pálosvörösmarti utca 51. Petőfibánya: Varjú Istvánné, 3023, Dózsa utca 4. Rózsaszentmárton: Birtalan József, József Attila utca 9. Komárom-Esztergom megye Bakonysárkány: Molnár Balázs, Erdészház Dorog: Wieszt József, Balassi utca 29.; Tölgyessy József, Kupa Söröző. Komárom: Gyökér Lajos, Felvidéki utca 14. Leányvár: Papp Pál, Erzsébet út 21. Oroszlány: Sulikár János, Fürst S. utca 14. fszt. 1. Szákszend: Dittrich József, Kossuth Lajos utca 31. Tokodaltáró: Szabó Zsolt, József Attila utca 1. Tokod: Valtmann Ferenc, József Attila utca 115/a. (karosszérialakatos műhely). Nógrád megye Bátonyterenye: Antal István, 3078, Iskola 6. 3/1.; Molnár Zoltán, Zrínyi út 127. Diósjenő: Véndiófa Presszó, 2643, Szabadság 51. Litke: Bánszegi János, 3186, Borbás út 4. Mátranovák: dr. Kaizier László, 3143, Viola út 2. Mátraszele: Viszkok István, 3142, Szabadság 17. Mátraszőlős: Bodnár Adrienn, 3068, Kertész út 2. Nemti: Vincze István, 3152, Szabadság út 26. Nagylóc: Kovács Zoltán, 3175, Rákóczi út 114. őrhalom: Geuer Csaba, 2671, Várbói út 6.; Varga György, Bercel, 3588, Árpád út 7. Pásztó: Kürti István, 3060, Táncsics út 50.; Micsutka Ödön, 3060, Hősök út 13.; Csépe Tibor, 3060, Kövicses út 27.; Szabó Ferenc, 3060, Sport út 29. Rétság: Bon-Bon Presszó, 2651, Piactér 1.; Megyesi László, Takarék út 13. Salgótarján: Barna Ferencné, 3100, Csokonai út 110.; Tóth László, 3100, Hegyi út 1.; Kiss László, 3100, Móricz Zsigmond u. 14.; Jobbágy Hedvig, 3100, Március 15. út 2.; Juhász István, 3100, Ybl út 42.; Nívó Trend Universal Kft., 3100, Kölcsey út 8-12. Szendehely: Üvegtigris büfé, 2640, Váci út 6. Szécsény: Kiss Zoltán, Batthyány út 18. Szurdokpüspöki: Szabó László, 3064, Árpád út 51. Tar: Maconkai József, 3070, Madách út 5. Varsány: Bárány Barnabás,3178, Ifjúság út 44. Pest megye Abony: Szűcs Sándor, 2270, Abonyi Lajos u. 12.; Molnár Sándor, 2740, Abonyi Lajos u. 74. Albertirsa: Csontos Gábor, Albertirsa, Hunyadi u. 43.; Mészáros István, Vasút u. 10. Alsónémedi: Deés György, Haraszti út 16. Aszód: Karácsondi Sándor, Bocskai u. 2/a. Áporka: Kónya Piroska, Tűzoltó u. 89. Bag: Balogh Attila, Tóth Árpád u.3. Cegléd: Szunyogh László, Batthyány u. 15/a.; Petrényi Endre, Szőlő u. 28.; Bana László, Dessewffy u. 18/a.; Laki István, Cegléd, Etelka u. 3.; Kuthi Károly, Cegléd, Dózsa Gy. u. 8. Csévharaszt: Fodor Imre, Ságvári u. 3/a. - egész nap. Csömör: Szigeti Zoltán, Csokonai u. 14. Dabas: Major Attila, Bartók Béla u. 37. - egész nap. Domony: Török Sándor, Fő út 29.; Valentinyi Mihály Fő út 54. Dunaharaszti: Hoffer Barnabás, Zrínyi u. 3/a. autójavító műhely; Mayer Mátyásné, Petőfi S. u. 45.; Nagy Lajos, Táncsics M. u. 55.; Nagy László, Baktay E. u. 26. fszt. 17. Dunakeszi: Ferenczi János Bajcsy-Zs. út 2. - egész nap. Ecser: Tatár Dóra, Vasút út 16. egész nap , tel.: 06/29/335-557, 06/30/606-17-44; Seffer János (Húsbolt) Steinmetz u. 9., nyitvatartási időben. Erdőkertes: Géza u. 11., tel.: 06-20/914-1689 Fót: Vincze Barnabás Németh Kálmán u. 43., tel.: 27/358-346 - egész nap; Horváth Ernő PIK-PAK Vegyeskereskedés, Deák F. u. 2. h-p: 7-18, sz-v: 8-12. Galgahévíz: Dr. Basa János, Fő út 160. Göd: Zahorán Sándor, Batthyány u. 3., tel.: 06/27/330-009; Barankó István, Mária u. 12., tel.:06/27/333-185; Budaházi Foto BT., Gárdonyi u. 14., tel.:06/27/330-966. Gödöllő: MIÉP-iroda, Testvérvárosok útja 2., hétfőtől-péntek: 15-18 óráig, szombat: 9-12. Gyál: Tokaji László, Nyár u. 10. Gyömrő: Hegedűs István Jókai u. 41., egész nap, tel.: 06/29/333-373; Gáti Tamás, Pázmány u. 40., egész nap, tel.: 06/29/331-338; Simon László, Liszt Ferenc u. 11., egész nap, tel.: 06/29/331-637. Halásztelek: Ivanics Gergely, Jókai M. u. 21. Hévízgyörk: Benkó László, Arany János u.2. Iklad: Csincsi Károly, Ady E.u.2. Jászkarajenő: Terjéki Árpád, Petőfi S. u. 80. Kemence: Hegedűs Róbert, Kemence, Fő út 22., tel.: 0627/325-184. Kiskunlacháza: Szeredi Gyula, Dózsa Gy. út 92., gumisműhely. Kisnémedi: Petőfi u. 21., tel.:0620/946-2002 15-18 óráig. Kistarcsa: Tóth Gyula, Szabadság út 59. Kóka: Dóczi János, Szent Flórián u.10. , tel.: 06-29-429-192, 06-30-203-9456; Újfausi Imre Újvilág u. 11., tel.: 06-29-428-248, 06-30-290-8765; Rácz Sándor, Felsővásártér 62., tel.: 06-29-428-184; Csatlós István, Bartók B. u.17., tel.: 06-20-8088163; Koncz János, Petőfi S. u. 4/a., tel.: 06-29-428-330; Leki Imre, Jászberényi u.16., tel.: 06-29-428-320; ifj. Rácz Sándor, Homok u. 12/c., tel.: 06-70-383-5083; Csillagné Dóczi Mónika, Szent Flórián u.4., tel.: 06-20-454-6338. Maglód: Mácsai Rudolf, Thököly u. 23., 18-20 óráig, tel.: 06/30-400-51-26; Járai György, Wekerle u. 9., vasárnap egész nap, szombaton 16 óra után, tel.: 06/29/326-441; Nagy Gyula, Katona József u. 17. 16-20 óráig, tel.: 06/29/ 327-996. Mogyoród: Kurucz Győzőné, Fóti út 75/a., tel.: 28/540-950 - egész nap. Nagybörzsöny: Gábor Krisztián, Ságvári u. 8., tel.: 06-27/378-172. Nagykáta: Bajdik Ferenc, 2760, Kázmér u. 36., tel.: 06-29-441-673,06-30-634-1080; dr. Hoppál Endre ügyvéd, 2760, Dózsa György út 15. Nagykőrös: Dénes Dénes, 2750 Bárány u. 14/a. Fszt. 1.; dr. Regdon Tibor, 2750 Alpári u. 34.; MIÉP- iroda, 2750, Szabadság tér 11. 1.em.; Zágráb Nándor, 2750, Abonyi u. 64.; Révay György, 2750, Rákóczi út 17. Nagymaros: Flamik József, Dézsma u. 7., tel.: 06/27/335-173; Id. Miskolczy Ferenc, Fehérhegyi u. 11., tel.:06/27/355-445. Penc: Barvircz Imre, Szabadság u. 10. Pécel: Humli Lajos, Jókai u. 12.; Zsombori Sándor, Hajnal u. 12. Pilis: Forró Árpád, Attila u. 28., tel.: 0629/ 496-454, 0670/507-2907. Püspökhatvan: Babinszki János, Váci u. 26., tel.: 0630/638-7632. Ráckeve: Bakos Jenő, Széchenyi u. 109. Rád: Dózsa György u. 2., tel.: 06-27/374-050. Veresegyház: Szent László u. 13. naponta 10- 17 óráig, tel.: 06-28-385-320; Gerhát Imre, Kinizsi u. 45. naponta 10-12 , 16-19 óráig, tel.: 06-28-386-675; Jokers Drink Bár, Szabadság u. 3. 10-21 óráig; Horváth Lajos, Kölcsey u. 12., tel.: 0628/385-460. Sülysáp: Barna Mihály, Rákóczi út 24., tel.: 06/29/436-220; Csanádi Gábor, Vasút u. 5., tel.: 06/30/359-5743. Százhalombatta: MIÉP-iroda, Szent István tér II. em. 202. Csüt.: 17.30-20.00; Tóth József, Kárász u. 14., postaláda, tel.:06-20/920-6613. Szentendre: dr. Emődy Csaba, Levendula u 2/a., tel.:0620/421-7605; Berkesi Attila, Előd u. 6., tel.:0620/941-1383; ugyanitt: fodrászüzlet; Berkesi Gábor, Botond u. 8., tel.: 0630/ 951-9498; dr. Filó András, Rakodczay P. u. 4., tel.: 0620/934-3067; Tasi Sándor, Mester u. 6., tel.:0626/316-315; Kelemen Antal, Kovács László u. 15., tel.: 0620/931-6005; Sz. Molnár Sándor, Rozmaring u. 15., tel.:0620/347-1347. Szigetbecse: Bartol Lajos, Lórévi út 38. Szigethalom: Mihály Sándor, Fiumei u. 141/b.; Buda Loránd, Tököli út 35/c. Szigetszentmiklós: Esküvőszervező Iroda, Árpád út 45.; Homoki Mihályné, Tél utca 62.; Vörös Károly, Petőfi S. út 43.; Dél Antal, Csapágybolt, Ady E. u. 9. Szob: Mátyás kir. u. 43., tel.: 06-27/372-468. Szokolya: Kossuth u. 19., tel.: 06-27/385-229. Sződliget: Zima István, Dunafasor 85/B, tel.: 06/27/353-256. Tököl: Juhász Tibor, Szadova u. 1. Törtel: Kozma László, 2247, Ernyőd u. 3.; Vallyon István, 2247, Besnyőd u. 47. Tura: Gólya József, Galgahévízi út 32.; Zágoni István, Bocskai u. 8. Újszilvás: Király Sándor, Széchenyi u. 38. Úri: Király Imre, Ady E. u. 21., tel.: 06-29-456-392. Üllő: Nagy Anna (Rattanbolt), Pesti út 236., egész nap. Valkó: Pintér József, Szabadság út 30. Vác: Kiss István, Rozmaring u. 15., tel.: 06/ 27/316-116; Ványi László (Horchy Mihály), Attila u. 15., tel.:06/27/510-425; Borszékiné, Botond u. 10., tel.:06/27/312-631. Váchartyán: Csömöri István, Ady E. u. 16/c., tel.: 06-27/366-209. Vácrátót: Vargáék Kossuth u. 19. H-V: 7-20. Vácszentlászló: Maszlag Mihály, Fő u. 53. Verőce: Nagy József, Ybl. u.7.; Alexi Ferenc, Vasút sor 7017/1. Vas megye Körmend: Kónya-kávéház, 9900, Hunyady u.; Ésik Tibor, 9900, Széchenyi u. 5.; Dervalics Roland, 9900, Deák F. u. 46. Szombathely: MIÉP-iroda Király utca 1. 10- 16-ig, tel.:343-104; Hegedüs Tamás, Vörösmarty út 17. Veszprém megye Balatonalmádi: Sildmayer Iván. Csetény: Kovács Attila, 8417, Rákóczi utca 12. 13-17 óra között. Dudar: Id. Kiss Dezső, 8416, Petőfi utca 36., 13-17 óra között. Lovas: Özv. Pintér Gézáné, 8228, Fő utca 9. Sümeg: Molnár Miklós, Hunyadi J. utca 3., egész nap; Németh Attila, Rendeki utca 35., egész nap; Samu Jenő, Mártírok utca 33., egész nap; Molnár Kálmán, órásműhely, Flórián tér 2., nyitvatartási idő alatt. Tapolca: Photo Hall, Deák Ferenc utca, nyitvatartási idő alatt.; MIÉP-iroda, Egry I. utca, egész nap. Várpalota: Pétfürdő Piactér Édességbolt, nyitvatartási idő alatt; Horváth Zoltán, Bakonyi utca 13. 17-19 óra között; Sziránszki József, Szent I. utca 15. 18-19 óra között; Erdei János, Pétfürdő, Klapka utca 17. egész nap Veszprém: MIÉP-iroda, Szeglethi utca 9., szerda-csütörtök-péntek-szombat 18-20 óra között; Horváth Róbert, Csalogány utca 16., mindennap 16-17 óra között. Zirc: Juhász Antal, Táncsics utca 2. 13-17 óra között.

2006.01.29. 11:03

Magyarország a magyaroké 2006. január 25. 15:10HunHír.Hu A MIÉP-Jobbik a Harmadik Út nyilvánosságra hozta a két együttműködő párt által egyeztetett alaptételeket. A dokumentumban külön adnak programot a nemzeti sorskérdések és a társadalmi és gazdasági kérdések harmadik utas megoldásához. Az alaptételek között kiemelkedő szerepet kap az előnytelen EU-csatlakozási szerződés felülvizsgálata, és a magyar föld megtartása a magyarok kezében. A Harmadik Út fontosnak tartja a kettős állampolgárság bevezetését a határon túli magyaroknak, a szülőföldjükön élő honfitársaink autonómiatörekvéseit támogatja. Politikai pártprogramok közül most elsőként jelenik meg az elmúlt 15 évben a trianoni nemzetcsonkítás kiemelt bemutatása, az oktatásban való megjelenítése. A MIÉP-Jobbik visszaállítaná a halálbüntetést, vagyonadót vetne ki a milliárdosokra, eltörölné a nemzetközi nagyvállalatok adókedvezményeit. A férfiak esetében 60, a nőknél pedig 55 éves kortól lehetne ismét nyugdíjba menni. A belső rend védelme és a külső támadások ellen a MIÉP-Jobbik felállítaná a Nemzetőrséget.

2006.01.16. 08:58

Zászlóbontás előtti bácsmegyei szövetségi előtalálkozó...       Több, mint százan vettek részt az első MIÉP-Jobbik-Kisgazdák Harmadik Út választási szövetség rendezvényén Soltvadkerten. Bács-Kiskun megye az első megye, ahol a kisgazdák józan többsége döntött a Harmadik Út választási szövetséghez történő csatlakozásról. A falusi "disznóvágással" egybekötött találkozón Csurka István elnök a MIÉP részéről, Molnár Tamás alelnök a Jobbik részéről üdvözölte a kisgazdák csatlakozási szándékát, amit Zsikla Győző megyei vezető fogalmazott meg. Több megye kisgazda vezetői is eljöttek a megbeszélésre, és kinyilvánitották azon szándékukat, hogy ők is meg kívánják kezdeni a tárgyalásokat a választási együttműködésről. Így Budapest, Pest megye, Békés megye és Zala megye vezetői már egyértelműen megfogalmazták ezt, de további megyékben is érdeklődnek erről a tisztességes szövetségről, ahol a kisgazdákat egyenrangú félnek tekintik. A kisgazda eszmeiség végre otthonra talál.  Soltvadkerti disznótoros, a Harmadik Út (MIÉP-JOBBIK-FKGP) zászlóbontás előtti bácsmegyei előtalálkozója...         Éljen a MIÉP- JOBBIK- FKGP   nemzeti összefogás!   Éljen a HARMADIK ÚT!

[Friss hozzászólások] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]