Új bejegyzés Frissítés

2006.08.09. 20:52

Éljen NAGY MAGYARORSZÁG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2006.08.09. 15:45

Valóban egy ma élő "ősi dinoszaurusz" a Kárpát-medencei nyelvünk? - hallgatónk küldte Amikor ezeket a gondolatokat papírra vetem 2006 májusát írjuk. Az utolsó 10 évben a legtöbb könyv, ami a kezembe került, őstörténeti témakörű volt. A világ minden részéről sikerült különböző könyvekhez hozzájutnom, melyek a magyarságról és az ősi hun múltunkról írtak. Egyre jobban izgatott a Kárpát-medence etnikumának a kialakulása. Itt persze nem az utolsó évezredre gondolok, hanem sokkal régebbi időkbe szeretnék elkalandozni. Az olvasott könyvek egyre jobban erősítették bennem a felismerést, hogy a ma magyarnak nevezett nyelvet, már évezredek óta beszélik itt a Kárpát-medencében. Ezt megerősítették azok a hírek is, mint amit pl. a genetikusok állapítottak meg. Ugyanis ők azt állítják, hogy a Kárpát-medence népe genetikailag 40 000 éve alig változott, illetve változatlan.  Ehhez jöttek Varga Csaba zseniális logikával levezetett könyvei, nyelvünk gyökrendszeréről, és rovásírásunk 40-50 000 éves múltjáról. Ezeket az adatokat tudomásom szerint csupán az Európai adatok alapján állította össze. Szóval sok minden kavargott az agyamban, amit logikai rendszerbe próbáltam összefoglalni. Itt kezdetben csupán egy pár címsort szeretnék egymásután felsorolni.    1,  A Biblia azt állítja, hogy a Bábeli nyelvzavarig egy nyelv létezett.    2.  Mario Alinei prof. azt állítja: az etruszk az ős magyar nyelv egyik formája(nyelvjárása)    3,  Varga Csaba rengeteg szópárhuzammal bizonyítja az ógörög nyelv csángó magyar eredetét.    4,  Az ujgur nyelvben északnyugat - Kínában temérdek magyar szó megtalálható. Sőt még olyan szavainknak is megtalálhatók a megfejtéseik, amelyekről már mi elfelejtettünk, de használunk.: pl Hunyad – ujgurul hun őrzőt jelent.    5,  A mongol nyelv több mint 1500 magyar szóval dicsekszik, ehhez hasonló számmal a kazakok is előjöhetnek.    6,  A török nyelvben nem nagy nekirugaszkodással rövidesen összehozunk durván 2000 magyar szót.    7,  De csodák csodájára az ősrégi szanszkrit nyelv is hemzseg a magyar szavaktól.    8,  Már talán nem is kell csodálkoznunk, amikor Bobula Ida közel 2000 szumír szó magyar párhuzamát publikálja. Nem beszélve a nyelvtani egyezésekről.    9,  Ha nyugatra tekintünk, ott sincs ez másként. A kelták nyelvéből, akik valaha egész nyugat – északnyugat Európát belakták megismerhetünk dr. Timaru Kast könyvéből 1650 szópárhuzamot. Most megállok az eurázsiai kontinensen és nem bandukolok át a tengeren, mert hát ott is folytathatnám észak-Amerikában a dakotákkal a lakotákkal és a siuxokal, vagy az aymara indiánokkal Equadorban stb. Ezek után vajon állítható az a képtelenség, hogy a magyarok a népvándorlás alkalmával végigjárták a világot és minden lehető nyelvből összelopkodták nyelvüket? Ezt az állítást a magyar nyelv logikája és szerkezete egyértelműen kizárja. Elég ha ezzel a témával kapcsolatban valaki elolvassa Varga Csaba könyvét a magyar gyökrendszerről és szavaink ebből való kialakulásáról. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas fát, melynek minden ága tovább oszlik, de az ágacskák kapcsolata visszakövethető egészen a törzsig, illetve a gyökerekig. No most már, ha bármely szavunk ebbe a csodálatos rendszerbe beleillik, mind gyöki szerkezetével, mind a képi mondanivalójával, akkor biztosan magyar szórol van szó. Követve a fenti nemzetek nyelveinek szópárhuzamait a magyar nyelvel, nagyfokú bizonyossággal megállapítható a szóátvétel iránya. És itt jön a döbbenetes eredmény! A szóátvételek szinte mindig magyarból mentek át az idegen nyelvekbe. Az átvevő nyelvekben hiányzik a gyökrendszerbe való beilleszthetőségük. Szinte azt kell mondanom, hogy azzal a fogalommal, hogy idegen nyelv most már óvatosan kell bánnom, mert lehet hogy pontosabb definíció lenne a magyarból kialakult ,,leánynyelv” megfogalmazás. Miután most már bátran állítom, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv Európa, de talán a világ legősibb nyelve, mely megmaradt napjainkig mint egy élő dinoszaurusz, felvetődik ennek a sok népnek a rokonsága a Magyarokkal kapcsolatban. Tekintsük meg testvéreinket egy kicsit figyelmesebben és adjuk össze a 2x2-t, hátha ki jön belőle a négy és nem maradunk csökönyösen az öt mellett? Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a kelták mint nép a Kárpát-medencében alakultak ki, és innét rajzottak szét szerte Európába. Ne felejtsük, hogy a Kárpát-medence őshonos nyelvét csupán Árpád bejövetele óta nevezzük magyarnak, megtisztelve nyelvünket a bejövő talán legnagyobb törzsének a nevével. Hogy azelőtt ezt a nyelvet pontosan hogy hívták, nem tudom, de az biztos, hogy egy kőkori, ősi nyelvről van szó. Szóval kik is a kelták? Bizony ők a nyugaton szétszóródott azon testvéreink, akik még Árpád bejövetele előtt részben elhagyták hazánkat és most őket Íreknek, Skótoknak, Bretonoknak és Etruszkoknak hívják, illetve hívták. Sajnos ők elvesztették nyelvüket, és most már csupán vallási különbséggel próbálják megtartani identitásukat. Gondoljanak bele, ha mi rádöbbentjük testvéreinket az ősi testvéri kötődéseikre, mennyire megváltozna pl. Amerikában a velünk szemben álló hozzáállás, ha az ott élő közel 50 millió Ír és Skót testvérünk támogatásunkra sietne. De hagyjuk a politikát és nézzük a közvetlen nyugati szomszédjainkat az Osztrákokat és Bajorokat. A Bajorok magukat Bajovároknak nevezik. Miből ered ez a szó? A testvér kelta bajókból és a testvér avar keverékből. Csak később lettek belőlük a germánok által leigázott bajorok és osztrákok. A deli szomszédaink az Olaszok, elődjeinek nagy többségét éppen az Etruszkok teszik ki, akik megalapították gyönyörű fővárosukat - Rómát. Ezeknek az imperiális politikájuk következtében alakultak ki az úgynevezett modern (?) európai nyelvek, mint a spanyol, portugál, francia, angol de maga az olasz is. Van az emberiségnek egy veleszületett tulajdonsága, mégpedig az, hogy testvérét, családját, nemzetét előnyben részesíti. De ez a tulajdonság erősen követhető az állatvilág legkülönbözőbb vonalán is. Hát használjuk végre ki ezt a tulajdonságot és egyszer bátran döbbentsük rá világszerte testvéreinket a családi hovatartozásukról. A testvéri szeretet biztos nem fog kárára válni az emberiségnek. Varga Csaba, az általam nem eléggé dicsért műveiben, gyönyörűen rávilágít a különböző nyelvek szópárhuzamainak statisztikai jelentőségére. Ugyanis pontos számításokkal bizonyítja, hogy két nyelvben két ugyanolyan szó azonos értelemmel, milyen elenyésző valószínűséggel fordulhat csupán elő, amennyiben a két nép nem élt egymás mellet, illetve nem azonos gyökerű. No most én végigfutok egy pár nyelven és nem csak egy pár szópárhuzamot fogok felállítani, hanem szavak seregeit. Legyen mindegyikből mondjuk kilencven a papíron való elférhetőség miatt. A többit megtalálja az érdeklődő a megfelelő könyvekben. Ehhez kívánok Önöknek jó ráeszmélést és gyönyört a testvéreink nyelveinek tanulmányozásában. A felsorolt szópárhuzamok: magyar-kelta, magyar-ujgur, magyar-sumér, magyar-szanszkrit, magyar-ógörög, magyar-latin, magyar-mongol, de lehetne folytatni a magyar –török a magyar- baszk , magyar –örmény stb. nyelvekkel. Az összehasonlítások örömét ezúton másnak is meghagyom. A szavak egy része fonetikusan van leírva. Az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek  Kelta - Magyar   Fair-Vár mar-már pacáil-pakol Fear-férfi mír-morzsa puiciúil-pokol Fiar-ferdít rinc-ráng,ringat faichill-figyell Fuarán-fúrás rionn-róni faigh-fog Mair-marad fiuch-fô imigh-megy Mart-marha borr-forr cabhall-kabát Fual-folyás leian-leány gean-gyám Fuileadan-(folyó)véredény furán-fúrás bisigh-bôsít Maille- mellé fiar-ferdít maze-mezô Moal-málé maigh-magyaráz mez-méz Pus-pusmog sann-szán ban-banya Bat-bot seáp-csap bain-bánya Gabh-kap séimhigh-simít bénaid-bánt Bobán-góbé seinn-zene meth-metél Acaoineadh-könnyes maith-méltó nuadhu-nádor Égen-igény feadail-fütyöl dám-támasz Ceann-kán-fônök fid-fa eadan-edény Cuan-kanyar tapa-tapog tonn-tenger Cunús-gonosz mínigh-mond nemed-menedék Sábh-szab mná-nô fonn-vonz Luadar-lódul caor-kerek,kör cuaolle-kalló Imigh-megy car-kerék koll-kallódik Iarr-jár carr-karéj yar-jérce Tar-tér call-kell cath-csata Corraigh-kerül gorm-korom cóitin-kötény Sith-siet coir-kár tóch-tôke Fuadar-fut corróg-forog tóg-tákol Rith-rajt cur-kör ceawch-csuk Tanaigh-tűnik cealg-csalik chich-csecse Achair-akar chell-csel dúidin-duda Magyar - Ujgur:   Kap- kapmak Bôszít- buzulmak Csiklik- redzsiklik Söpör-szüpürmek Bukás-putlas Csipked-csimdas megtisztítani-szürgen Bűvöl -büje, büjebol Csók- csokkine Adni-ödne Csacsog –csacsras Tömör,Vas-tömör, tömördek Ugrik-jügür Kicsi-kicsik Csö (lovat biztató szó)-csu ér – erek Csalán-csakak Döcög-dübcsek bátor- bátur Csap- csap Gôgös- Gög ucs( mennybe repülni) kocsi- kos homok –kum kisértet - kisi ertilet(egy ember elhalastotja) jegyezni- jezik környék - körnidzsek kever –kaur nyal- jala kökény-kökend macska- müsük tanya –tanha(teljesen egyedüli) göndör-bödür koros - kéris késik- kecsikmek kavar- kavur kévéz – kévez patkó- taka nyűgôs- jögösüs padló-padval rák- rák sikoltás - csíkaras kellék-kereklik só-sor papucs- tapust sok - dzsök Tas –Tas(kôszivü-bátor) suba –dzuva Tölt-toldur szám- szán Türtôzik- tuzit szeplô- szepkin Vezér- vezér szeplô- szepkin Vezér- vezér szörny – szörün Zokog- zokuldas-bokuldas szűz – kiz Kapu- kapö tagol- takbol Ól – hoila tar – takr Szó- szöz Dörög- güldör szakál- szakal ôrzô pár- Csardas Dug- tyk,tykmak atya-ata Csatol –csatmak Máj- dzsiger anya-ana Csökken-csökken Gége- gel Csalogány- csalgan=éneklô Öccs- üke Szótár-szözluk Ökör- ököz Tudás- tonede-tonus Majom-majmun Kegy- kedzsür Arany - altun Zöld- zezild(jezild) Tűz - ates Tojó(tyúk) – tochu Szemüveg- közeneg Tô(növény töve) - tövi Sárga- szárök Magyar - Sumér:   Abrázat-Abru azaad csuka-suga gúzs-guz Abrosz- Ubarasu dalia-deli göröngy-girin Aka-akó darab-dar derék-dirig Bab-ubub bánya-banü deszka-dusuge Bába-baba barack-baru dézsa-dusu Babona-babuna barázda-bar dolog-dugluag Babrál-babar birka-birga gally-gal Borda-barda bolond-balandu ganaj-gan Csata-sata bolt-baltu kád-kad Csipke-siip gát-gutu kakas-gagasu Kalapács-kalappatu konkoly-kankal megye-mada Kantár-gantur kór-guur méh-me Kapa-kapa hála-haala mér-mer Kapta-kabta hiba-hipü mészáros-masaru Karácsony-guurasumu hörcsög-ursag mocsár-musir Kása-kas huszár-gisar munka-muunga Kasza-kaz irha-irih néma-numu Katona-kadunu j egenye-iagina ösztön-astin Király-kuruigi kabát-gubbutu kosár-kusurra Kocsonya-kusunu kacsa-kusu kuckó-kuku Kúp-guub pocok-pusru párba-barnu Kuruzsol-kuruslu pohár-bahar sás-sasa Labda-libdu palást-palasutu sáv-saba Lepény-lebenu pálca-palusu séta-sid Lencse-lubsu palota-balatu suba-suba Lom-lum pap-pap súly-sul Lúg-lug pára-bara sulyok-suluag Párol-barlu paraszt-baarasutu szablya-zublu Patak-badag parázs-bar szakács-sakasu Pecsenye-pes párduc-baartusu szarka-sarraku Magyar – Ógörög   Velő - müelo- sz csizmadia-szüszmatia ház-hász cipô-szüpö esik-eszik édes-édesz Savanyú - zumono- sz biztos-pisztosz kellemes-kallimosz Apó, após - apphu- sz cölöp-szkolop mérges-márgosz pokróc-pikrosz nézés-neoszisz Gyönyörű - gonüro -sz csendes-cendesz az-osz Forró - purro- sz segít-szegít fényes-phanosz penész-pinosz Fiú, fijú - hüjo- sz most-moszt retesz-rütész Kapa - szkaposz szurtos-szürtosz Kád - kád-osz füles-filesz Kampó - szkambo- sz (görbe) Gyűrű-güro-sz(kerek) Kör - gür-osz ôriz-oüriz ék-éké Őr - oür-osz ôr-oür üres-eürosz Luk - lak-osz citera-kithara fülemüle-filoméla Szirt - szirt-isz bolond-bolinda gólya-güalon Szó, szav - pszof-osz hosszas-hosszosz Rokon - progon-osz korpa- kureba inas-inasz izom-iszma dél-dejlé szekrény- szekarion kalap-kalüpto Iker-ikel-osz (hasonló) gonosz-agoniosz Kapor - kuper-osz andalog-anthologe fonák-fenaksz Liszt - aleszt-osz (őrölt) Ár (érték) - ár-osz (haszon) szomszéd-szümpszuaté fakó-fakosz Hiéna - hüaina Gyere! - deüri! Horog - korok-sz Karéj - khoreja (kör) Halk - holk-osz Piros – pürrosz Zeng, cseng, peng-ftheng Ügyes – hügieisz Ecet-oszüté Teljes - teleiosz Fekély - szfakel-osz Csinos - sztenosz Baj - boa Út - oud-osz Rizsa, rizs - orüza Vörös - eürosz Áld - alth (segít, üdvözít) Mocsaras-muszarosz(szennyes,piszkos) Árok – oruk Fény - fain Kút - kut-osz Főz, fő - fóz (pirít, süt) Tábor - taphro-sz Eredj! - erejde! (eredj, kotrodj) Kopasz - kopasz Alusz-ik-alussz-,alu-,(henyél, álmos) alusz(restség, henyélés) alu-ma(álom) Rág - rago-(szétszaggat, tép) tróg-(rág) Himbáll - hübball (aláfordul, aláhjlik) Magyar – Szanszkrit: Agg-agh ér-ár csák-cákh Arat-arv rés-ris csap-csap Szeg-szagh ragya-ráds ég-agnis Szö-szi lé-lí gyám-jam Szöv-sziv lobog-lábh kiált-khjá Dús-dús lép-laip tapad-tup Dárda-dár suhan-szu tör-tar Durcz-dhars dívik-div idô-it Taszít-tasz hat-pat iram-ir Tapad-tap tol-tul ill-il Jár-já kártol-kart mag-mah Hiány-há sarol-csár mar-mar Garád-garh ondó-und marad-mur Kasza-kasz viskó-vic bot-badh Kong-kan fartat-vart berreg-barh Kunyhó-kut válik-val pohos-bah Kaczag-kakh vál-vil beszél-bhas Kupak-kup metsz-mas bujik-bhud Kurjant-kur mond-man pata-pat Karc-karc meder-mid piti-pi Idv-íd Kampó-kamp Zarándok-szar Int-ní Gyalu-dal Tenyész-tan Üget-ikh Villan-vail irigy-írszi Hab-ap kérd-gardh Teli-tal máll-mal Magyar – Latin: Szeg-seko piszkál-piskis szappanlé-saponatum Szegô-sektor nép-nepos szarv-sarvus Eredeti-hereditarius puszta-posito tud-tudo Rovátkás-rabdotos polyva-palea irigy-ira Torzsa-thyros sír-sirus vígad-vigendo Poronty-parentes tart-tardo vagyok,való-volo Pall-pello tégla-tegile tapló-tepeo Ész-assis templom-templum rág-rodo Ék-akies kapu-kaput rab-rapio Öröm-oramen híány-hiátus lé-luo Ég-ignis magas-magnus szöv-suo Idô-ito marcangol-mordeo tör-tero Hiu-hio marad-moror csel-scelus Garád-gyro bot-batuo csalárd-scelerat Kaczag-cachinnor berreg-barrio csille-scale barrioKupak-cupula kamp-camus csípô-scapula Sarol- sarrio gyalu-dolo csáp-scapus Metsz-meto kér-quaero csatorna-scotia Mond-moneo arat-aro csámpás-scambus Meder-madeo szakad-seco csattan-scateus Szervez-servio száraz-surulo Marad-morando Soroz-sero szálka-surculus Morcos-martos Sorozat-series sűrü-surkularius Morzsa-morsa Sors-sors serken-surgo kullog-kolligo Sorsolás-sortitio surran-surripio ad-addo Szerénység-serenus szár-sarissa martalék-mordeo Szörpöl-sorbeoszirt-syrtis szármány-sarmenta Mamlasz-mammulatus Cseresznye színü-cerasinum szárad-seresco pergô-pergit Cserfa-cerrus kampít-kampio Bólint-bolon Szár-surus kötöz-katadeo seper-szeperat Magyar - Mongol:  Író-urag bélyeg-belge bika-buqa Alma-alima betü-bicsig béklyó-bugaju Árpa-arbai bilincs-bilisük borsó-burcsai Árkány-argan borju-biraju csôdör-csovidar Oroszlán-orszlan bor-bor saru-csarug Ól –ail búcsú-bosig sereg-cserig Bátor-bátor bölcs-bögrcsi csepp-csöb Bojtorján-baldurjana bôséges-bögen csökken-csökö Balta- balta bögöly-bögüne som-csöm Béka-baga búza-búdai tábor-dobqur Gyürű-dörô karika-garxi kebel-kebeli Dél-dül kölyökkutya-gölök kép-keb Tűr-dűr iker-ikeri köpenyeg-kebeneg Örökké-űrd ér-íru kender-kencsir Ölyv-elé gyárt-jar kicsi-kicsig Eme-eme,nô tű-jű küllô-kili Érdem-erdem gyúr-júr karvaly-kirgui Erô-erke ildom-dzildam kék-kök Üröm-erme gyümölcs-dzims kökörcsin-kögoldzirgene Kar-gar ír-jur kende-kündü Köszön-küse csapda-qabqan homok-qumai Kôris-kürüs kantár-qantarja kor-qurom Orosz-oros kos-chus szatócs-sadaja Szakáll-sagal szálfa-sál szám-sana Szeplô-sebke serke-sirke tanú-tani Zerge-serke sár-siroi tarló-tarij Söpör-sűr szűnik-sönö tepsi-tebsi Süldô-silüge tár-tár teker-tegerme Sárga-sira tyúk-takija teve-teme Tengely-tenggelik tôr-tór torma-turma Tenger-tenggis tükör-tögerik tömény-tümen Túzok-tódog törvény-törö ok-ug Ige-ige ökör-ükör ünô-une Ürge-ürge ôr-üre Most ugorjunk egy úgynevezett szláv-nyelvcsaládba sorolt bolgár nyelvbe, akikrôl tudjuk, hogy elszlávosodott hun testvéreink. Magyar- Bolgár: Bük-buk kocsány-kocsan róka koma- kuma lisza Kakas-kokoska kocsma-kröcsma kutya-kucse Tepsi-tepsija macska- macska barázda-brazda Tabló-tablo szoba- szoba sonka-sunka Lucerna-ljucerna mostoha-mascsecha szita- szito Gereblye-greblo gesztenye-keszten karfiol- karfiol Kulcs-kljuc zseb- dzsob tészta-teszto Vihar-vichör vasvilla- vila kupa-kupa Udvar-dvor rozsda-rözsda ebéd- objad Kukorica-kukoruz sapka- sapka puska- puska Szemét- szmet bolha-bölxha Buzogány- buzdugan dinnye-dinja Pogácsa-pogacsa Szappan-szapun Kormány-kormilo Rák-rak Báty-batko Tiszta-csiszto Csizma-csizma Szalma-szlama Ha ezen rövid gyűjteményt, mert valóban rövid, ha a sok száz meg helyenként több ezer szópárhuzamot veszem figyelembe, összevetem a tamana eredményeivel, mely 94 ősi Kárpát-medencei magyar egy-két szótagos nevet mutat be négyszázhetvenöt azonos párjával az öt földrészen, akkor gondolom nem csak nekem adatik meg az a szabadság, mely átvilágít azon a történelmi ködön, mely övezi ősmúltunkat. Dr. Horkovics-Kováts János

2006.07.25. 21:34

Egy hatalommániás, aki elárulta a székelyeket is! Ki ő? orbánc vezír!

2006.07.25. 21:33

Orbán: nem nyitunk jobbra 2006-07-24. 10:00:30 Nem mondok le az egy tábor – egy zászló elvéről, mert úgy gondolom, hogy az nem megbukott, hanem, ellenkezőleg, erősebb lett, és van esély a teljes összefogásra,  mondta Orbán Viktor kétszer is megbukott stratégiájáról szombati egyszemélyes előadásán Tusványoson. Emellett 2004-es szavainak homlokegyenest ellentmondva arról beszélt, hogy az EU-tagság egy esély az erdélyi magyar autonómiának. Orbán idén is vitapartnerek nélkül. Így könnyű. Orbán újságírói kérdésre válaszolta ezt, mely kérdés azt firtatta, belátja-e a pártelnök az egy zászló – egy tábor-hozzáállás kudarcát, és lesz-e nyitás jobbra. A Fidesz-elnök a baloldal egységével példálózva nemmel válaszolt. Szerinte nem pártok, hanem emberek szövetségére van szükség, ebben a kérdésben pedig a jobboldal lassan tanul, mint a bal, hiszen az ultrabalos Munkáspárt alig kapott szavazatot, hogy ne gyengíthesse az MSZP-t. Azért nincs ma jobbos kormány, mert a MIÉP és a Jobbik elvitte az ahhoz szükséges szavazatmennyiséget; ez egyszerű, mint az egyszeregy, tette hozzá. Ez a 2,5 százalék következőkor már nem lesz ennyi, ő pedig nem mond le az egy tábor, egy zászló elvéről, mert úgy gondolja, hogy az nem megbukott, hanem, ellenkezőleg, erősebb lett, és van esély a teljes összefogásra. Kuruc kommentár: Hogy a többszörösen bukott jobboldali egypártrendszer ideájához ragaszkodik annak többszörösen bukott vezetője, nem meglepő. De hogy ennyire átlátszóan hazudjon... A valóság ugyanis az, hogy sok MSZP-s szavazó megtanulta: annak érdekében, hogy a jobboldal ne kerülhessen hatalomra, két pártot kell bejuttatnia, az MSZP-t, és az önerőből erre nem képes SZDSZ-t. Ugyanis két vagy több párt képes csak egy oldalon a szavazatmaximalizálásra. Ha az MSZP a Fidesz modellt követi, s nem viszi be kétszer, 2002-ben és 2006-ban is a kis szélsőbalos pártot, nem alakult volna D-209, majd Gyurcsány-kormány. Egyébként pedig visszataszító, hogy Orbán az általa burkoltan, SZDSZ-közeli Pokornija által nyíltan leszélsőségesezett radikálisoktól várna el egyoldalú felajánlkozást. Ahogy azt már hírül adtuk, a pártelnök az ő maga és pártja szeptember 26-i szereplésével kapcsolatban sem változtatott álláspontot: arra a kérdésre, hogyan ítéli meg tavalyi beszéde fényében, erkölcsi és nemzetpolitikai szempontból a saját és pártja általi szeptember 26-i feltétel nélküli megszavazását Románia csatlakozásának, Németh Zsolt előző válaszához hasonlóan Orbán Viktor is a kormányra hárította a felelősséget, mondván, hogy az feles döntés volt. Erkölcsi szempontból vitathatónak nevezte ugyanakkor pártja voksait, ő viszont - közölte -  jó lelkiismerettel tette, amit tett, mivel az erdélyi magyarság EU-csatlakozását helyesnek gondolja, mondván, a közösség maga is ezt akarja. Ha mégsem, akkor azt nem Budapestről kell elmondani, hanem az erdélyi magyarság képviselői által, akik viszont azt jelezték, hogy minél hamarabb szeretnének bekerülni az EU-ba. Emlékeztetni kell mindenkit, hogy Orbán áltíásával szemben a szavazás előtt mind a Székely Nemzeti Tanács, mind pedig a fideszes támogatással létrehozott Magyar Polgári Szövetség arra kérte a pártot, ne szavazza meg a ratifikációt, amíg nem biztosított Székelyföld területi autonómiája. Egy 2005-ös felmérés szerint pedig a székelyek területi önrendelkezésüket fontosabbnak tartják az uniós csatlakozásnál is. Viktor nem mellesleg saját korábbi szavait is meghazudtolta, hiszen (mint székelyföldi olvasónk is emlékeztet rá) míg ma, 2006-ban azt állítja, hogy az EU-tagság hozhatja meg a székely autonómia esélyét, 2004-ben, éppen Tusnádon még így dalolt: "Ezért arra kérek mindenkit, mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az elkövetkező tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most (2004-ben) nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza." Ezt követően Orbán Viktor, és pártja 2005 szeptember 26-án megszavazták a csonkamagyarországi parlamentben Románia csatlakozását az EU-hoz, az autonómia feltétele nélkül, anélkül, hogy az erdélyi magyarok, még bár az autonómia reményének a közelébe jutottak volna! Bizony-bizony. A felvidéki magyarság helyzete pedig intő példa Orbán szavainak hiteltelenségére, valamint arra, hogy mit is old meg, milyen esélyt is kínál valójában az Európai Unió. Ráadás: A pszeudoellenzéki párt, amely korábban a magyarellenes kijelentéseiről hírhedt Hajós Andrást és a Kispál és a Borzot is felléptette Erdélyben, egyebek közt megint román cigány-popegyüttest (Zdob si Zdub), továbbá az SZDSZ-idol Faludy Gyuri bácsit, (bár utóbbi végül nem jött el) hívta meg Tusnádfürdőre az erdélyi és csonkaországi magyarokat "megtisztelendő". Kép és szöveg: Kuruc.info

2006.07.23. 20:10

2006.07.23. 11:28

Beindult Tusványos - Ismét bírálat érte a Fideszt 2006. július 20. 22:03HunHír.Hu Nem leplezett indulatot váltott ki Németh Zsoltból, amikor egyik hallgató számon kérte a Fideszen, amiért az nem vétózta meg Románia EU-s csatlakozását. Tavaly szeptemberben ugyanis a polgári frakció nem tette az autonómia megvalósulásától függővé az integrációt. Németh szerint ez a ratifikáció egyszerű többséget igényel, amivel a magyar parlamentben jelenleg csak a szocialisták rendelkeznek - írja az Új Magyar Szó. Mint ismeretes, 2005. szeptember 26-án a Fidesz egyszerű többséggel, puszta tartózkodó szavazatával is Székelyföld autonómiájára irányíthatta volna Európa figyelmét. A 173 szocialista-szabaddemokrata IGEN szavazattal szemben, a 6 független NEM, 1 TARTÓZKODÁS és a Fidesz 168 képviselője 175 szavazatot jelentett volna. Tehát még az egyszerű többség esetén is a Fidesz kezében volt a döntés 175-173 arányban. Ám Orbán Viktor és pártja nem tartotta be korábbi, szintén Tusnádon tett ígéretét. A döntő pillanatban elárulta az erdélyi magyarokat. A nyilvánosan ismert szavazati eredmény ellenére Németh Zsolt megpróbálta félrevezetni az idei tusnádi táborozókat: "Először is egy tényhelyzetet szeretnék tisztázni: a magyar parlamentben a román csatlakozás ratifikációja egyszerű többséget igényel, amellyel jelenleg a baloldali koalíció rendelkezik", válaszolt alig leplezett indulattal a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. Majd folytatta: "Nagyon sajnálom, hogy az elmúlt egy esztendőben ezt nem tudtuk elmondani az erdélyi közvéleménynek, nem segítettek ebben az újságírók. Sajnálom, hogy ebbe belelovalta magát az erdélyi magyar politikai közélet zöme." A Hargita Népe tudósítása szerint Szabó Vilmos szocialista képviselő "felszólalásai közben több ízben bekiabált, fütyült pár résztvevő - hívta fel a figyelmet a Magyarok Világszövetsége.

2006.06.16. 21:06

2006.06.16. 11:39

Mentsük meg a Turult, adja aláírását! Pünkösdvasárnap este 19 órakor tartotta trianoni megemlékezését a MIÉP Budán, a XII. kerületben, a lebontásra ítélt Turul-szobornál. Csurka István kijelentette: Az a nép, amelyik beletörődik abba, hogy feje felett mások döntsenek, és hazájában idegen akarat érvényesüljön, az bizonyosan elpusztul. Amelyik pedig a végsőkig való, sokszor reménytelennek látszó ellenállást választja, az megmarad. Mi, magyarok most abból élünk, hogy ötven évvel ezelőtt a nemzet java a végsőkig való ellenállást választotta. Ez a szent áldozat mostanra kimerült. Új felajánlás kell. Ma a politikai pártok közül csak a MIÉP meri célkitűzésként megfogalmazni az igazságtalan, országcsonkító diktátum felülvizsgálatát. A visszaszerzés gondolata még mindig benne van a magyar tudatban, de ez a mostani, végletesen szélsőséges, balliberális hatalom ezt a gondolatot akarja kiirtani. Ennek a jelképe lehet az itt álló Turul-szobor, ha akarjuk, megmenthetjük, de csak kitartóan, következetesen, megalkuvásmentesen ellenállva. Ezért aláírásgyűjtést kezdeményezünk a budai Turul-szobor védelmében – jelentette be dr. Fenyvessy Zoltán. Az alább felsorolt MIÉP-irodákban és a foszerkeszto@fuggetlenseg.hu e-mail címen adhatják le támogató aláírásukat. Budán: XII., Gregus utca 6. sz. alatt Pongrácz Csillánál, K, Sz, Cs: 17–19 között. XI., Bartók Béla út 96., dr. Fenyvessy Zoltánnál, szerda: 9–19, csütörtök– péntek: 9–12 között. Érdeklődni lehet a 466–5150-es telefonszámon. Pesten: V., Hercegprímás u. 4. H, Sz, Cs: 16–19, P: 16–21 óráig Tóth Lajosnál. Érdeklődni lehet a 267-2531-es telefonszámon. VIII., Rökk Szilárd u. 19. alatt H, K, Sz, Cs: 10–18 óráig Paraszt Jánosnál. Érdeklődni lehet a 317-2692-es telefonszámon. IX., Ráday utca 32., a MF Kiadóhivatala H–Cs: 9–15, P: 9–13 között. Érdeklődni lehet a 215-8795-ös telefonszámon. Aki csak este ér rá, az a Kincsem Rádióban is aláírhat szombat kivételével mindennap este 9 órától reggel 6 óráig.

2006.06.06. 20:59

Roga koronája - Őstörténeti áttekintő Friedrich Klára Őshazánk a Kárpát-medence * A Kárpát-medence legrégibb emberlelete a vértesszőllősi tarkócsont és lábnyom 450 ezer éves. * A Lambrecht Kálmán barlang lakói 150, a Subalyuk barlang alsó rétegéé 130 ezer évvel ezelőtt éltek. * A tatai hőforrások melletti tábor kora 33 ezer év, az érdi medvevadász telepé 50 ezer és 35 ezer év közötti. E helyek lakóinak zsákmányállatai főként mamut, rénszarvas, vadló. Fejlett, gondosan kivitelezett kőszerszámokat használtak, bőrökből készült ruhákat viseltek. * Kiemelkedő jelentőségűek a Szeleta és Istállóskői barlangleletek (40 és 32 ezer év között). „Tökéletesebb lándzsa és nyílhegyeket ősember sehol sem gyártott” – írja Gáboriné, Csánk Vera. Az istállóskői barlangban találták meg a legrégibb nyílhegyet, 36 ezer éves. Felfedezéséig a hivatalos álláspont az volt, hogy az íj 10 ezer éve használatos. Közel 120 csont nyílhegy bizonyítja, hogy őseink ezzel a létfontosságú eszközzel évezredekkel előztek meg más kultúrákat. Korukat messze megelőző fejlettségük miatt óriási jelentőségűek a lovasi festékbányában talált, remekbe készült agancs és csont bányász szerszámok. Részletesen ír erről Mészáros Gyula, a lelet feltárója, a Régészeti barangolások Magyarországon című kötetben. Ezeknek a 40 ezer évvel ezelőtt élt bányász őseinknek úttörő találmánya volt a hevítéssel, tüzeléssel történő sziklarepesztés. A kibányászott vörös földfesték mennyisége arra utal, hogy nem csak saját telepüket, hanem másokat is elláttak a díszítéshez, halottkultuszhoz szükséges anyaggal. Budapest határán, Máriaremete közelében 33 ezer évesek a Felső barlang leletei. Farkas, róka, barnamedve, vadló a jellemző állatcsontok. A jégkori vadló nem tévesztendő össze a vadszamárral (Asinus Hydruntinus), csontjaik különbözőek. Joggal feltételezhető az ilyen gazdag és kiemelkedő fejlettségre utaló leletanyag mellett a letelepedettség, a kezdetleges földművelés gyógynövények szaporítása céljából, továbbá a jégkori vadló kicsinyeinek befogása, háziasítása, szállítóállatként való hasznosítása, ugyanis a csontok alapján néha óriási mennyiségű zsákmányra, húsra lehet következtetni. Valószínűleg nem az egész közösség, gyerekek, asszonyok, öregek követték a csordát, csupán a vadászok. A lovasi festékbánya közelében sincs élettérre utaló lelet, tehát bányász, vadász őseink „eljártak dolgozni”, majd hazatértek zsákmányállataikkal, nyersanyagaikkal, a kultuszaikhoz szükséges vörös festékkel. Hittek a halál utáni létezés valamilyen formájában, mivel zsugorított, oldalt fekvő helyzetben eltemetett halottaik mellé vadász szerszámokat, élelmiszereket tettek. És voltak olyanok is, akik nem zsákmányért, nyersanyagért indultak el. Ne higgyük azt, hogy őseinket csupán „állati szükségletek” vezették. Az emberi intelligencia fontos része a kíváncsiság, megnézni mi van a hegyen túl… Mindig azok lendítették előre a fejlődést, akik kíváncsiak voltak arra, mi van a hegyek túloldalán. A gravettiek Kíváncsi őseink elindultak Keletre. Erre az elindulásra egyetlen bizonyítékunk van: a visszatérés. Visszatérés a Kárpát-medencébe, nemzedékekkel, századokkal, ezredekkel később. Visszatérésüket segítették a folyómedrek, az útközben szerzett csillagászati ismeretek, az odaút során letelepített helyőrségek, táborok, kolóniák. A visszatérés népe a gravettiek. Nevüket jellegzetes, kőből pattintott nyílhegyfajtájukról kapták, amelynek alapján táborhelyeik nyomonkövethetők. Főbb telepeik a Don, Dnyeper, Dnyeszter mellett, majd sorban a moldvai területeken, a Keleti Kárpátokon keresztül a Kárpát-medencében, ahova kb. 25 ezer évvel ezelőtt érkeztek vissza. A hivatalos álláspont szerint a gravetti kultúra minden előzmény nélkül, a Don, Dnyeszter, Dnyeper déli területein alakult ki. De emlékezzünk csak vissza a 36 ezer éves istállóskői nyílhegyekre és a lovasi festékbánya vörös limonitjára. A gravettieket nyílhegyükről nevezték el és vörös festéket használtak halottaik eltemetésekor. A gravettiek fôbb szálláshelyei a Kárpát-medencében Bodrogkeresztúron, Orkán, Ságváron, Dunaföldváron, a Dunakanyarban, Pilismaróton, Csillaghegyen, Zalaegerszegen és a Felvidéken voltak. Rénszarvasvadászattal foglalkoztak, telepeiken azonban megtalálhatóak a jelenlegi belső-ázsiaihoz hasonló vadlócsontok. Feltételezhető, hogy az egyik csoport már az ott háziasított fajta hátán tért vissza. A hivatalos álláspont a ló legkorábbi háziasítását ugyan i.e. 3000-re, azaz 5000 évvel ezelőttre teszi az Ural táján, de ismét hivatkoznék az istállóskői csont nyílhegyek és az íj használatával kapcsolatos álláspont ellentmondásaira, vagy a már említett vadszamár kihalását illető időpontok eltéréseire. A gravettiek nem a barlangokat keresték, hanem a síkvidékeken maguk alakították ki rúdsátrakból álló átmeneti szálláshelyeiket. Huzamosabb tartózkodásra földbe vájt, felül szintén sátorszerűen kialakított bőrökkel és földdel fedett kunyhókat készítettek. Tudták, hogyan kell tárolni, szárítani a húst. Friss fogyasztásakor kőlapokon sütötték. Gazdag szerszámkészletük volt, többek között agancskapa. Művészetükre a női termékenység és agyag állatszobrocskák, valamint a vörös földfesték használata jellemző. A hivatalos álláspont szerint 10 ezer éve, az utolsó jégkorszak végén, a felmelegedéskor a rénszarvasok Észak felé húzódtak és őket követve az egész gravetti népesség elhagyta a Kárpát-medencét. Numi Tórem A gravetti népesség egyik, feltehetően a felvidéki területen élő része valóban elhagyta a Kárpát-medencét a rénszarvasok nyomában. Hallatni fog majd magáról ősapáinknak ez a csoportja. Az ô egyik leszármazottjukat fogják az obi-ugorok (vogulok, osztjákok, manysik, cseremiszek, lappok, szóval akiket néhány nyelvész finnugorként foglal össze) Numi Tóremnek, Teremtőnek hívni és megőrizni teremtési énekeikben. Ezek az Északra vándorolt ősapáink tanították meg a neandervölgyi szinten élő obi-oguroknak a fejlettebb nyelvet, az eszközkészítést, halászatot, vadászatot. És itt van a finnugorisztika alapvető tévedése, vagy tudatos torzítása, hogy a tanítókat összekeverték a tanítványokkal. A helyőrségek A jégkorszak végi felmelegedés hatására a Kárpát-medencében is hatalmas területek kerültek víz alá, veszélyeztetve síkvidékre települt őseink életterét. Ezért nagy arányú kivándorlás indult meg, fokozatosan feltöltve a Keleti Kárpátoktól a Donig húzódó helyőrségeket. 8-9 ezer évvel ezelőtt a telepek megnövekedett lakossága kezdett áttérni a vadászatról az élelemtermelő gazdálkodásra. Termékeikkel kereskedtek, kapcsolatba léptek más kultúrákkal, tanították őket, hatottak rájuk. Újból hosszú utakra indult néhány csoport. Eszközeik, használati tárgyaik alapján követhetők. E követés legjellemzőbb tárgya most nem a gravetti nyílhegy, hanem a kerámia és Dél-Mezopotámiába vezet. Sir Leonard Woolley, a mezopotámiai ásatások legnevesebb régésze tárt fel egy kultúrát az Al-Ubaid domb alatt, amelynek egyik alsó, 6500 éves rétegében jellegzetes mintázatú, mázas, égetett agyagedényeket találtak. 500-1000 évvel később pedig ugyanezen az útvonalon megjelennek a fejlett rézbányászatot és fémművességet követően a fémszínű, sötétszürke, vörösesbarna mintázat nélküli kerámiák Dél-Mezopotámiában. Az erdélyi helyőrség Erdély a Kárpát-medence régészeti leletekben és adatokban leggazdagabb területe. Sajnos ezek éppen olyan hozzáférhetetlenek, mint néhány éve Zakar András, Padányi Viktor, Badiny Jós Ferenc, Érdy Miklós könyvei voltak. Erdély a kulcs, a sumer-magyar azonosság bizonyításához és éppen ezért kellett ezt a kulcsot kitépni a kezünkből. A kultúrtörténészek kevés dologban értenek egyet, de abban igen, hogy az írás sumer találmány. Ezt mi magyarok is elfogadhatjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy a sumerek Kárpát-medencei ősapáink egy délre húzódott csoportja voltak. Ezt bizonyítják az egyúttal az útvonalakat is mutató tordosi (Erdély), Vinca (Belgrád közelében), anatóliai, zagroszi kultúrák. A gravetti nyílhegy, a fazekaskorong, a négykerekű kocsi, a juh, kecske, ló háziasítása, a festék és rézbányászat, az égetett agyagszobrocskák feltalálása után Erdélyben megjelenik az írás. Az erdélyi Tatárlaka a múlt században élt nagy jelentőségű régésznő, Torma Zsófia által feltárt tordosi kultúrához tartozik. 1961-ben itt találtak a régészek egy hamuval telt gödörben, emberi csontok mellett három agyagtáblácskát és agyagszobrocskákat. Hangsúlyozom, hogy helyi agyagból készültek. A három táblácskán piktográfia, képírás található, amelyhez hasonlókat Torma Zsófia is talált a tordosi cserépedények alján. De nem csak a tordosi, hanem Dél-Mezopotámia Al-Ubaid-i és uruki kultúráit követő Jemdet-Nasr korszak agyagtábláival is megegyeznek a piktográf jelek. A lényeges különbség az, hogy radiokarbon mérések alapján a tatárlakai lelet 7000 éves (i.e. 5000), a Jemdet-Nasr piktográfiák pedig 1500-2000 évvel fiatalabbak. A tordosi szobrocskák őseink külsejére is utalnak, hátul varkocsba fogott hajat viselnek, mint utódaik, a hunok. Ha többet kíván tudni, vagy részletesebben olvasni a problémakörről, keresse Friedrich Klára és Szakács Gábor „Kőbe vésték, fába rótták” című könyvét! – a szerk.

2006.06.01. 13:22

Pünkösdvasárnap estéjén Budán, a lebontásra ítélt Turul-szobornál (XII., Böszörményi és Istenhegyi út sarok) 19 órakkor tiltakozó rendezvényt tartunk, melyen beszédet mond Csurka István, a MIÉP elnöke, felszólal Bana Tibor, a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnöke. Versailles-ben pedig a trianoni kastélynál Miklós Árpád, a MIÉP elnökségi tagjának vezetésével emlékezünk az elfogadhatatlanra, Trianon gyalázatának 86.évfordulóján.

2006.05.31. 23:21

Egy nép történelme erkölcsi vagyon, amit minden hű fia gyarapítani törekszik. (Dr. Padányi Viktor)

2006.05.30. 13:03

Üzletelési kisérlet A Hírszerzõ szerint a Jobbik a sajtóval való együttmûködést úgy képzeli, hogy ha Sereséknek jobboldali háttérinformációra, vagy fontos telefonszámra van szükségük, akkor azt megadják. Furcsa, hogy a Jobbik most kinevezett sajtó szóvivõje a szélsõséges, cionista Seres László által vezetett Hírszerzõvel üzletel. Az pedig, hogy titkos telefonszámok kiadását ajánlja fel ellenszolgáltatásként, már az egész jobboldal szándékos lejáratásának gyanúját is felveti amellett, hogy önmagából hülyét csinál. Ki is figurázza õkelmét szépen a Hírszerzõ, hiszen leírja: "A rendszeren van még mit csiszolni, mert elõször 10.28-kor próbáltuk elérni a szóvivõt, akinek csak az üzenetrögzítõje kapcsolódott be, miszerint Novák Elõd jelenleg sajnos nem elérhetõ, a sípszó után üzenetet lehet hagyni. Ezt 11-kor, 12.28- kor, majd 13.07-kor is sikerült meghallgatnunk. A fordulatot a 14.50-es idõpont hozta, mikor a szóvivõ végül visszahívta lapunkat. Kiváncsiak voltunk felajánlásának valóságtartalmára. Kérdésünkre, hogy Kövér László számát megadná-e, azt válaszolta, sajnos vele nincs hivatalos kapcsolata, így a mobilját nem tudja megadni. Hasonló a helyzet Gyurcsánnyal is, ellenben Wittner Mária elérhetõségét a rendelkezésünkre tudta bocsátani." Vajon a szóvivõ hogy szerzi a titkos telefonszámokat és a háttérinformációkat, felhatalmazta-e õt Witner Mária titkos telefonszámának továbbadására? Ezek után vajon ki az, aki a jobboldalról megadja a telefonszámát, vagy szóbaáll egy ilyen szóvivõvel?

2006.05.25. 21:01

Hallgasd a Kincsem Rádiót és a Szent Korona Rádiót! http://www.kincsemradio.hu http://www.szentkoronaradio.com/

2006.05.25. 20:58

I. Rába-parti Magyar Ünnep    Rába-parti Fórum Egyesület kulturális-hagyományőrző rendezvény 2006. június 16-18. Idén 2. alkalommal kerül sor a Rába-parti Fórum Egyesület és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kulturális-hagyományőrző rendezvényére. Előzetes program: Június 16. péntek · jurtaállítás, táborverés koncertek: · Szilaj dobcsoport · Magozott Cseresznye · magyar dalest: Waszlavik és szabadcsapata · belépő a koncertekre: 1000 Ft Június 17. szombat hivatalos megnyitó: 10:00 · Sinkovits-Vitay András színművész · Toroczkai László, a HVIM elnöke koncertek: · Kormorán nagykoncert · Ismerős Arcok nagykoncert · belépő a koncertekre: 1920 Ft Június 18. vasárnap koncertek: · OI-KOR · Tritonus · Romantikus Erőszak nagykoncert · Kárpátia nagykoncert · belépő a koncertekre: 1956 Ft Hétvégijegy mindhárom nap koncertjeire (elővételben vásárolható): 4000 Ft. 10-14 év között minden jegyárból 50% kedvezményt adunk, 10 év alatti gyerekeknek a belépés ingyenes. A kulturális programok mindenkinek ingyenesek! A rendezvény bevételéből alapot hozunk létre a körmendi Trianon-emlékmű felállítására! Fellépők: · Bese Botond népzenész · Compó Tatiana (Moldva) · délvidéki óvodások (Tóthfalu, Délvidék) · Dinnyés József zeneszerző, előadóművész · Dr. Somogyi László előadása az őrvidéki magyarságról · felvidéki irodalmi kör (Gúta, Felvidék) · Herczeg Flóra népdalénekes · Körmendi Kastélyszínház Társulat · székely kultúrcsoport (Erdély) · Virgonc néptánccsoport (Alsóőr, Őrvidék) Programok: · Régió Egyesület hagyományőrzői · Hun Szövetség hagyományőrzői · Nimród Fiai Egyesület hagyományőrzői · Nimród Gyermekei Hagyományőrző Egyesület · felvidéki kopjások · lovasíjászok · Batthyány lovasbandérium (Körmend) · soproni hagyományőrzők (királyi honvédek és csendőrök) · csatlakozás a Földgyógyító Szilaj Dobünnephez · kézművesvásár · kézműves-bemutatók · fegyverkiállítás Bemutatkozik Mohács városa. Rendezvényünket megtiszteli Wittner Mária. Szkíta típusú íjászverseny · szombaton · versenykiírás Kenuverseny · szombaton · síkvízi szakasz · Csákánydoroszlótól Körmendig Gyereksarok egész napos felügyelettel, foglalkozásokkal, játszótérrel. Bemutatók: · magyar kutyafajták bemutatója · solymászbemutató · ősi magyar állatfajták: mangalica, racka, ... · kisállatsimogató Sportolási lehetőségek: · íjászat, · strandfoci, · strandkosárlabda, · vízisportok. Sátrazási, parkolási lehetőség biztosított. Támogatók: · Forest Parragi és Társa Kft. (Lovászi) · Hatvannégy Vármegye Alapítvány · Körmend Város Önkormányzata · Vas Megyei Közgyűlés · Vas Vármegyei Fiatalok a Határon Túli Magyarokért   Alapítvány A rendezvény plakátja és reklámcsíkja letölthető ide kattinva. A 2005-ös Rába-parti Magyar Ünnep képei a Képtárban láthatók. http://magyarunnep.rpf.hu magyarunnep@rpf.hu

2006.05.25. 20:57

Trianon Társaság közleménye   (megemlékezés) - Zebegény, Júni.3 - [trianon] 2006 május 22 - hétfő, 13:30 TRIANONI MEGEMLÉKEZÉS 2006.június 3-án szombaton 10,30-órakor aTrianon Társaság, a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében ZEBEGÉNY - Kálvária-hegyen Megemlékeznek : Dr. Beer Miklós rk. püspök, Csuka Tamás ref. püspök, Rázmány Csaba un. püspök, Smidelius Zoltán ev. püspök h. Kalota József g0r.k. érseki vik. Kapás László, Forgács Alajos kanonokok, Előadók: Bánffy György színművész, Döbrentei Kornél költő, Kiss Dénes író , OTT elnök Ferencz Éva énekművész, Dr. Bőzsöny Ferenc narrátor, Dr. Semjén Zsolt ogy-i képviselő, Takács Bence előadóműv. Rácz Sándor 56-os Munkástanács elnöke

2006.05.25. 20:56

2006.05.24. 10:11 Tömegtüntetés a magyar iskoláért Tordán Feliratokkal, magyar könyvvel és virággal tüntettek Tordán. A tordai önálló magyar iskoláért szervezett május 21-ei vasárnapi tüntetésen egyértelműen bebizonyosodott: nem a politika, hanem a magyar közösség akar önálló magyar iskolát a lelkiismereti és vallásszabadság városában. A délelőtti istentiszteleteket követően közel ezerfős tömeg gyűlt össze a tordai unitárius templom előtt, ahonnan később néma tüntetéssel a polgármesteri hivatal elé vonultak. Ott átadták Torda polgármesterének, Tudor Stefănienak a nagygyűlés nyilatkozatát. A polgármester megígérte: a városi tanács júniusi ülésén napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét. Magyar, román és angol nyelvű feliratokat (Tordai magyar iskolát; Türelmet, ne gyűlölködést; Minority rights; Békés együttélést, ne elnyomást stb.), magyar nyelvű könyvet és egy-egy szál virágot hordozó több száz fős tömeget köszöntött vasárnap délben a tordai unitárius templom előtt Dimény József unitárius lelkész, aki Kiss László tragikus halála óta szolgálja a tordai gyülekezetet. Mint ismeretes, a tordai városi tanács február végi ülésén levették napirendről az önálló magyar iskola ügyében előterjesztett határozat-tervezetet, majd a helyi magyar közösség jelen lévő képviselőit, köztük Kiss László unitárius lelkészt szidalmazták. Az incidenst követően néhány órán belül Kiss László elhunyt. Az iskoláért szervezett vasárnapi tüntetés egyben tisztelgés emléke előtt. A Szabó Zsombor vezényelte aranyosvidéki kórusok énekét követően a tüntetők csendben vonultak a polgármesteri hivatal elé, ahol általános meglepetésre maga a város polgármestere, Tudor Ştefănie várta a nyilatkozat átvételét. A városháza előtt Nagy Albert tordai lelkész, református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke szólt a tömeghez. Figyelmeztetett a belső, egymás közti feszültségek romboló erejére, ecsetelte az önálló magyar iskola előnyeit, és összegezte a létrehozásáért folytatott küzdelem főbb állomásait. Emlékeztetett az 1997-es első próbálkozásra, és ennek kapcsán a Szabadság akkori tudósítását idézte: ''egyetlen magasabb beosztású magyar politikus vagy tanügyi szakember sem jött el a templomban megtartott nagygyűlésre." Május 21-én nem így történt: a tüntetésen jelen volt az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, Eckstein Kovács Péter, két parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente, Kötő József oktatásügyi államtitkár. Ott volt László Attila, a megyei RMDSZ elnöke, illetve a különböző platformok képviselői, a Torda környéki falvak magyar közösségeinek képviselői is, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökei stb. Szedilek Lenke jogász, volt városi tanácsos pontokba szedve ismertette azokat a törvényes előírásokat, amelyek lehetővé teszik az önálló magyar iskola létrehozását, majd Nagy Albert felolvasta a nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozatát, amelyet a jelenlévők hangos kiáltással fogadtak el. Abban azt kérik: a városi tanács még júniusi ülésén adja elvi beleegyezését az önálló magyar iskola létrehozásához. A nyilatkozatot átnyújtották Tudor Ştefanie polgármesternek, aki elmagyarázta, februárban a városi tanács demokratikus döntése nyomán vették le napirendről az elvi beleegyezést igénylő határozat-tervezetet, annak érdekében, hogy a tanácsosok további információkat szerezhessenek be. A polgármester megígérte: a júniusi tanácsülésen napirendre tűzik a kérdést. Ezután a tömeg a református templommal szemben álló iskolaépület elé vonult, ahol Orosz Klára elmondta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd a szülők képviseletében Istvánffy Attila szólalt fel. A 90. zsoltár eléneklését követően a tüntetők elhelyezték virágaikat az iskola bejáratánál. A tordai református egyház több épületet igényelt és kapott vissza, így a templommal szemben lévőt is, ahol jelenleg a Teodor Murăşanu Iskola működik. A tordai magyarság elképzelése szerint a város több iskolájában szétszórt magyar tagozatos osztályokat összevonnák a református templommal szemben lévő épületben, a román osztályok pedig egy másik épületben tanulhatnának - tájékoztatott Szedilek Lenke. A magyar tagozatos diákok száma meghaladja a háromszázat. Kötő József oktatásügyi államtitkár a Szabadság kérdésére elmondta: - Az iskolákat a tanfelügyelőség és az önkormányzat működteti, ezért szükséges a városi tanács elvi beleegyezése. Amennyiben ezt sikerül megszerezni, készen áll az iskola létrehozásához szükséges iratcsomag, amit a minisztériumhoz nyújtanak be. Korábbi tapasztalataim azt mondatják velem, ha sikerül a minisztériumhoz eljutni, ott jó esély van kedvező döntésre. Tavaly sikerült létrehozni az önálló magyar iskolát Déván és Szilágysomlyón, az idén ugyanez a cél Tordán és Bánffyhunyadon. Kerekes Edit (Forrás: Szabadság)   A cikk megjelent: Függetlenség   http://www.fuggetlenseg.hu

2006.05.25. 20:55

2006.05.24. 10:12 Veszélyes játszadozás a zászlóval A VMDK közleménye   Az óbecsei községháza homlokzatáról 2006. május 19-én eltűnt a nemzeti címerrel ékesített magyar zászló, az a zászló, amelyet a VMDK és a HVIM együttműködésének köszönhetően személyesen Wittner Mária, az 1956-os kommunistaellenes forradalom hőse, parlamenti képviselő készített saját kezűleg és a HVIM adományozta Óbecse magyar lakosságának.   A zászlót, melynek eszmei értéke felbecsülhetetlen, Légvári Sándor és dr. Páll Sándor, a VMDK óbecsei községi tanácsnokai tűzték ki 2006. február 24-én, felcserélve azt a nemzeti trikolort, amely 2004. október 8-a óta díszítette az óbecsei Városházát. Nem hivatalos, de megbízható értesülések szerint a zászlót nem kívülről lopták el, hanem belülről (az épületből) távolította el a tettes(ek). Még aznap, a déli órákban, egy ismeretlen telefonáló 1000 eurót kért a zászlóért. Az említett tények ismeretében több kérdés merül fel: Kinek van útjában a magyar zászló? Kinek áll érdekében a zászló eltávolítása, a zászlóval való játszadozás, abban a városban, ahol egyébként is emelkedett a politikai hangulat? Hogyan lehet a zászlót belülről észrevétlenül eltávolítani, amikor az erkélyre vezető ajtót rendszeresen zárják, és éppen előtte ülnek a biztonsági szolgálat emberei? Hogyan lehet az épületből észrevétlenül elvinni egy 1,5 x 2,5 méteres zászlót, egy majdnem 4 méteres rúdon? Ha többen is azt állítják, hogy a zászlót még munkakezdéskor, reggel 7 órakor, kinn látták az épületen, megtörténhetett-e, hogy valaki(k) parancsot adott a zászló eltávolítására? A VMDK erélyesen elítéli a zászlórablók istentelen cselekedetét, és eredményes nyomozást követel a rendőrségtől. A VMDK sajtószolgálata *** A zászló eltűnésére reagált Toroczkai László, a HVIM elnöke is. A lobogó, amely elsőként hirdette, hogy a trianoni döntés ellenére sem lehet senki sem a szülőföldjén másodrangú állampolgár, a társnemzeti jogok és együttélés úttörő szimbóluma is lett, hiszen a kitűzése után nem sokkal a szerb törvényhozás is lehetővé tette a nemzeti jelképek állandó használatát - áll egyebek között a HVIM elnökének közleményében, amely kiemeli még: ''A rendőrség bejelentette, hogy intenzíven nyomoz, a nemrégiben megválasztott szerb nemzetiségű polgármester, a hatóságokhoz hasonlóan, elítélte a történteket. Ennek örülünk, ezt el is vártuk. Mi, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai pedig eddig is arról voltunk ismertek, hogy nem adjuk fel a küzdelmet. Most éppen új zászlót készíttetünk, ugyanolyat, mint amelyet először feltartóztattak a határon, aztán pedig elraboltak. És azt is ki fogjuk tűzni a városházára, s ha százszor elrabolják, mi százszor fogjuk újra kitűzni; mert mi sohasem adjuk fel...." ( forrás: Magyar Szó)   A cikk megjelent: Függetlenség.    http://www.fuggetlenseg.hu

2006.05.25. 20:55

Írjunk történelmet! Menjünk Versailles-ba!    A június 2-i, 18 órakor kezdődő rendezvényhez a MIÉP Ifjúsági Tagozat is csatlakozott. Helyszín: Regnum Marianum   A HVIM által elindított, s immáron hagyományossá vált június 4-i felvonulás 2006-ban nem ér véget Budapesten Szlovákia nagykövetségénél. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Kárpátia zenekar közös szervezésében kerül sor ugyanis a történelem első figyelemfelhívó demonstrációjára a Párizs melletti Versailles-ban található Kis-Trianon palotánál, ahol 1920. június 4-én aláírták a gyászos békediktátumot. Az Európát átszelő, történelmi felvonulás 2006. június 2-án kezdődik, a fővárosi Regnum Marianum keresztnél, ahol 18 órától gyülekezünk. A szokásos útvonalon vonulunk fel Budapesten, a francia, a szerb, a román és a szlovák nagykövetségek érintésével. A külképviseleteknél a HVIM délvidéki, erdélyi és felvidéki vezetői a trianoni békediktátum által okozott gondok orvoslására felszólító petíciókat olvasnak fel, amelyeket ezután át kívánnak adni a diplomatáknak. Szlovákia nagykövetségéig vonulunk, ahonnan autóbuszokkal indulnak tovább azok, akik a felvonulást Párizsban, majd Versailles-ban folytatják. A demonstráció a diktátum 86. évfordulóján, június 4-én 16 óra 32 perckor a Kis-Trianon palotánál, Versailles-ban ér véget, ahol magyar, angol és francia nyelven beszédek, követelések hangzanak el, majd Herczeg Flóra népdalénekes és a Kárpátia zenekar ad szabadtéri koncertet. Versailles-ba (Párizsba) a megmozdulásra repülővel, illetve a HVIM és a Kárpátia zenekar által szervezett buszokkal érdemes eljutni. A különjáratokra a trianon2006@hvim.hu címen és a +36/30/479-5581-es telefonszámon lehet jelentkezni. 2006.05.22. 10:12 Június 4-én, vasárnap este 19 órakor a lebontásra ítélt Turul-szobornál tartja trianoni megemlékezését a MIÉP. Ünnepi beszédet mond Csurka István (XII. ker. Istenhegyi és Böszörményi út sarka) 1920. június 4: a trianoni békeszerződés aláírása a magyar nemzet gyásznapja, melyről így írt a korabeli tudósító: "A budapesti templomokban ma megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették... Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Székelyföldet, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert... A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott." A trianoni béke értelmében a Magyar Királyság területe (Horvátország nélkül) 282000 km2-ről 93000 km2-re csökkent. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt. Bár az elcsatolt területek nagy részének lakossága nem magyar nemzetiségű volt. Az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Ennek következtében 3,2 millió magyar került a szomszéd országok határai közé, tehát a Kárpát-medencében élő magyarság több mint 1/3-a, s ennek fele az új határok mellett zárt tömbökben élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, a győztesek étvágya azonban csillapíthatatlan volt. Csehszlovákia kapta Észak-Magyarország (Felvidék-North-Hungary-Highlands) és Kárpátalja 63000 km2 területét 1072000 magyar lakossal. Romániának adták Erdélyt (Transsylvania), valamint a Tiszántúl és a Bánság (Banate) keleti felét, azaz 102000 km2-t, 1664000 magyar lakossal. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Yugoslavia) a Bánság (Banate) nyugati felét, Bácskát, Dél-Baranyát és a Muraközt kapta 21000 km2 területben 465000 magyar lakossal. Ausztriához csatolták az őrvidék (Burgenland) 4000 km2-nyi területét 26000 magyar lakossal. Az ország területi megcsonkítása mellett a békeszerződés csupán 35000 főben állapította meg a magyar haderő létszámát, ezenkívül jóvátétel fizetésére kötelezte Magyarországot.

2006.05.25. 20:54

A Turul nem repülhet, a szobornak maradnia kell 2006. május 11. 09:47HunHír.Hu A fővárosi MIÉP-Jobbik-frakció felszólítja Demszky Gábor főpolgármestert és a szociálliberális városvezetést, hogy a Fővárosi Közgyűlés következő ülésére hozza be, tárgyalja újra, és a szükséges engedélyek megadásával végre megnyugtatóan rendezze a XII. kerületi Turul-szobor ügyét. A képviselőcsoport figyelmezteti a Turul-szoborra kezet emelni szándékozókat, hogy két történelmi egyház képviselője által felszentelt műalkotást akarnak eltávolíttatni a közterületről. A MIÉP-Jobbik-képviselőcsoport szerint elfogadhatatlan, hogy míg a fővárosban, sőt annak a világörökséget képező részében is, egyesek jogellenesen bonthatnak és építhetnek öncélúan, s nincs semmiféle szankció, addig a magyar történelem egyik leghíresebb és legrégibb jelképét formázó műalkotást likvidálni kívánják a közterületről. A szobordöntögető előkészületek már most a legsötétebb rákosista időket idézik, de semmiképpen sem térhet vissza a nemzetvesztő pártvezér szelleme. MIÉP-Jobbik frakciója figyelmezteti a városvezetést, hogy a XII. kerület szabályosan lefolytatott pályázati eljárások után kérvényezte a közgyűléstől a szobor elhelyezését, és ebben a kérdésben politikai döntés született, a szociálliberális többség akarata alapján. A MIÉP-Jobbik úgy ítéli meg, hogy az ország kimagaslóan rossz gazdasági helyzetében senki sem szíthatja tovább az egyébként jogos társadalmi elégedetlenséget, ezért a városvezetésnek és a közgyűlésnek a Turul-szobor engedélyeztetése mellett kell voksolni.

2006.05.25. 20:52

[Friss hozzászólások] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]