A Magyar Küldetés teljesítésének útja

Cselekvési program

A parlamenti diktatúra Magyarországon megbukott.

Nem azzal bukott meg, hogy az Alkotmánybíróság kivette a parlament kezéből az állampolgárság, a kórházprivatizálás döntési jogát, hanem azzal, ami ezt kötelezővé tette: a választók jelentős része elfordult a parlamenti pártoktól.

A parlamenti pártoktól elfordulás a közvetlen hatalomgyakorlással meggátolt EU Alkotmány ratifikálással teljesedett volna be, ezt viszont – alkotmányellenesen – megakadályozta az Országos Választási Bizottság.

Ezzel egyértelművé vált, hogy a Magyar Köztársaság legfőbb hatalmi szerveinek képviseleti hatalomgyakorlása ellentétes a magyar függetlenséggel, a demokráciával és eszközeik is ellentétesek a jogállamisággal.

Magyarországon a hatalomgyakorlás erőszakossá vált, a törvénysértéssel hatalomra került parlamenti pártok kizárólagos hatalombitorlásával.

Ennek a törvénytelenségnek a megszüntetésére minden magyar embernek kötelessége fellépni ősi jogunk és az Alkotmány 2 § (3) bekezdése értelmében. 

A Cél ősi értékrendünk visszaállítása kell, hogy legyen, vagyis a természetes függetlenségben, szerves egységként működő Magyarország megteremtése, amelynek alapját a Szent Korona eszme öt alapelve képezi:

1.      Magyarország örökké szabad!

      Függetlenségünket sem Rákosi Mátyás, sem Kádár János, sem Antall József, sem Boross Péter, sem Horn Gyula, sem Orbán Viktor, sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc nem adhatta el, mert nem volt joga hozzá!

2.   Minden magyar embert egy és ugyanazon szabadság illet meg!

      A privatizálással, korrupcióval, köztörvényes bűncselekménnyel vagyont és hatalmat szerző egy-kétszázezer nyelv-magyarnak nincs több szabadságjoga, mint a tisztességes, de létminimumon, vagy az alatt élő hétmillió, vagy az egzisztenciája romjain élő két és félmillió igaz-magyarnak. Viszont mindenkinek, aki hitében és tudatában magyar, bárhol is él a világon, nem lehetősége, hanem magyarsága alapján természetes joga, hogy magyar állampolgár – vagyis jogilag is a Szent Korona tagja - legyen.

3.   Minden birtoklás gyökere a Szent Korona által megtestesített egyetemes magyar nemzet!

      Papíron, az idegen érdeket szolgáló jogrendszer szerint el lehet adni a magyar földet, és minden, ami a magyar föld alatt és föld felett van megvehető (papíron még a magyar ember lelke és szelleme is), de ősi jogunk soha nem engedi meg, hogy ténylegesen bárki is bitorolja a magyarság elidegeníthetetlen értékeit!

4.      Mindennek a Szent Korona szellemében kell történne, ami a Szent Korona területét és tagjait érinti!

      Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével!

5.   Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk ellenállni és ellentmondani

      mindennel szemben, ami a Szent Korona által megtestesített egyetemes magyar nemzet jogainak és érdekeinek sérelmét jelenti!

A Célt a Magyar Küldetés teljesítésével érjük el.

Ékes bizonyítékot szolgáltatott a Magyarok Istene arra, hogy Jeleivel segít bennünket a Magyar Küldetés teljesítéséhez, aminek feltétele a krisztusi értelemben vett Magyar Újjászületés. Molnárffy Tibor szavaival: „ha tudunk róla, ha nem, ha akarjuk, ha nem”.

A Magyar Újjászületésre csak az egységbe szerveződött, saját érdekeit nemcsak felismerő, hanem azért tenni is kész egyetemes magyarság képes. Az egységbe szerveződés a diktatúra legnagyobb ellensége, hiszen megszűnteti az „oszd meg és uralkodj rajta” elv érvényesülési lehetőségét, amivel a társadalmat megosztani és ezzel saját érdekeit érvényesíteni tudja.

Az egységbe szerveződés a december 5-i népszavazással kapcsolatban elkezdődött. A mesterséges megosztottságot elvetette a társadalom és a nemzeti érdeket fölé helyezte a megosztottságot képviselő pártérdekeknek. Ezt a kialakuló egységet törték meg a parlamenti pártok azzal, hogy pártpolitikai csatározássá alázták a nemzet önvédelmi ösztönének megnyilvánulását, ezzel meggátolták, hogy az önvédelmi ösztön kiváltsa az önfenntartó erőt. A hit és tudat által vezérelt döntést elnyomta a zsigeri gyűlölködésen alapuló megosztottság-mélyítés.

Érvényesült a „ha nem tudod legyőzni, állj az élére” szemlélet, amelyet az Idegen Érdekek Képviselete Pártjának jelenleg ellenzékben lévő frakciója gyakorolt, a háttérhatalom utasítása szerint. (Emlékezzünk a farizeusian hazug Orbán mondásra: adjunk a szabadságunkból idegenbe szorult testvéreinknek.)

Amit most tennünk kell, az tartalmában mérhetetlen mindenhez, amit eddigi életünkben tettünk és ezért mindenben új szemléletre van szükség.

A Magyarok Istene szinte fizikailag érezhetően kézenfogva vezet bennünket, ez adja azt a határtalan biztonságot, amit az Üggyel kapcsolatban érzek, és ezt érzi mindenki, aki azonosul a Céllal. Nem egy politikai cselekedetről van szó, hanem a nemzet önvédelmi ösztönének megnyilvánulásáról, ami a Magyar Újjászületést élteti, és sikerre vezeti.

Minden, amit teszünk, egyéni Küldetésünkből ered, ezért nekem pusztán az a dolgom, hogy a Szent Korona eszme által előírt feladatokat és azok feltételeit közvetítsem, a végrehajtás következetességét és radikalizmusát biztosítsam. Azt, hogy ki melyiket teljesíti, mindenki maga dönti el, lehetősége, adottsága és a kapott Jelek alapján.

Alapelv: a radikalizmust minden kompromisszum nélkül vállalni kell.

Tehát:

nyíltan vállaljuk ősi értékeinket,

nyíltan vállaljuk az Istenszülő feladatának ránk testált részét, a Magyar Küldetést,

nyíltan vállaljuk a Szent Korona eszmét és az abból eredő értékrendet,

nyíltan vállaljuk pártérdeken felüliségünket, vagyis függetlenségünket minden politikai erőtől (párttól és társadalmi szervezettől), egységbe szervezve azok tagjait,

nyíltan vállaljuk a diktatúra minden megnyilvánulási formájával és annak kihatásával szembeni ellenállásunkat.

A radikalizmus nem zárja ki az egymással szembeni toleranciát, sőt megköveteli azt. A megosztottság fenntartása és fokozása a diktatúra legjobban működő, ezért legártalmasabb eszköze.

Az, aki nem képes egy másik, önmagát hitében és tudatában magát magyarnak valló emberrel szembeni (akár személyes, akár a megosztottság következményeként keletkezett), korábbi sérelmein felülemelkedni, nem méltó és nem alkalmas arra, hogy a Magyar Újjászületés részese legyen.

Mindenkinek, aki magát hitében és tudatában magyarnak vallja, meg kell adni a lehetőséget ennek bizonyítására. Ugyanakkor mindenkinek, aki magát hitében és tudatában magyarnak vallja, minden tettével bizonyítania kell ezt.

Azoknak, akik az elmúlt hatvan év diktatúrájának politikai és gazdasági haszonélvezői voltak, bűnbánatot kell gyakorolniuk ahhoz, hogy emberi bűnbocsánatban részesüljenek, és részt vehessenek a Nemzeti Egység nemzetmentő tevékenységében.

Természetesen az, aki az elmúlt hatvan évben a diktatúra helytartói közé tartozott (pl. bármelyik kormányban részt vevő párt országgyűlési képviselője, bármely minisztérium osztályvezetőnél magasabb szintű tisztségviselője, vagy bármely település polgármestere, kormányzó párt központi és megyei vezetésének tagja volt), a tényleges rendszerváltást követő tíz éven belül a Nemzeti Egység képviseletében nem láthat el hatalmat képviselő tisztséget. A tisztségeket a későbbiekben határozzuk meg a választási törvény részeként.

Amennyiben bármilyen pártérdeket engedünk érvényesülni, a megosztottság mételyét lopjuk be magunk közé. Aki ezt teszi, az nem méltó és nem alkalmas arra, hogy a Magyar Újjászületés részese legyen.

Az, aki nem képes arra, hogy egyéni érdekeinket alárendelje a Nemzet érdekeinek, ezért képessége és adottsága szerint mindent megtegyen a Cél teljesüléséért, nem méltó és nem alkalmas arra, hogy a Magyar Újjászületés részese legyen.

I. Fellépés az alkotmányellenesség, törvénytelenség és a nemzeti értékek sérelme ellen

1.   Az alkotmány- és törvényellenesség hatásának korlátozása és megszűntetése

1.1 Az önkényuralmi jelképek megszűntetése – a budapesti Szabadság téren és az ország más helységeiben még meglévő önkényuralmi jelképet magában foglaló „emlékművek”, közterület-nevek eltávolításának és megszűntetésének követelése ultimátummal a hatalom bitorlóitól, ennek nem teljesítése esetén a törvénytelenség megszűntetése.

1.2 A parlamenten kívüli erők média-kirekesztésének megszűntetése - közszolgálati rádió és tv műsoraiban az alkotmány- és törvényellenességet megszűntető Nemzeti Egység számára megfelelő időben és terjedelemben műsoridőt kell követelni ultimátummal a hatalom bitorlóitól, ennek nem teljesítése esetén az meg kell szüntetni az alkotmányellenességet.

1.3 Az elmúlt 15 év média-monopóliumot eredményező alkotmánysértésének ellensúlyozására a hatalom bitorlóitól ultimátummal kell követelni költségvetési forrásból Nemzeti Televízió, Nemzeti Rádió és Nemzeti Napilap létrehozását és működtetését, ennek nem teljesítése esetén a „közszolgálati” és kereskedelmi tv-k, a rádiók és az újságok működését meg kell szűntetni.

1.4      Nevesítetten fel kell tárni a magyar értékeket idegen érdek szolgálatába állító minden tevékenységét, amely – a privatizációtól, a gazdasági bűncselekményeken és a bankkonszolidációkon keresztül a politikusok harminc ezüsttallérjáig; a feltárt bűncselekmények következményeinek megszűntetését ultimátumban kell követelni a hatalom bitorlóitól, ennek nem teljesülése esetén a törvénytelenséget meg kell szűntetni.

1.5 A hatalombitorlók által elismert és megígért feltételek kikövetelése – az éhhalálhoz sok, az életben maradáshoz szűken elég mezőgazdasági „támogatást” (az EU által cseppentve és pántlikázva visszaosztott alamizsnát), valamint a minimálisan szükséges szociális biztonságot, egészségügyi ellátást és nyugdíjellátást ki kell kényszeríteni ultimátummal a hatalom bitorlóitól, ennek nem teljesülése esetén a törvénytelenséget meg kell szűntetni.

1.6      Nemzetőrséget kell felállítani az alkotmányellenesen működő hatalombitorlás lakósságot súlytó intézkedései hatásának csökkentésére és megakadályozására. (Önálló szervezetet kell erre létrehozni, összhangban az I/1. és I/2. pontokban leírt feladatokkal.)

1.7 Meg kell szervezni az önellátást a magyar mezőgazdaság életben tartása, a multinacionális cégek nemzetkifosztásának megakadályozása és a magyar lakósság egészséges élelemmel történő ellátása érdekében. (Önálló szervezetként kell létrehozni különösen az 1.5. pontban meghatározott tevékenységgel összhangban. Ld. a www.eunyet.hu honlapon)

2.   A magyarság kulturális értékeinek védelme

2.1      Keresztény és magyar jelképek és értékek védelme

      A magyarság értékrendje évtízezredek alatt bizonyította (a Szent Korona államalkotó nemzeteivel szerves egységben éléssel is), hogy az emberi élet természetes alapnormáit határozza meg. Ezt kell domináns értékrenddé tennünk.

      Minden értékrendet idéző jelkép viselésével, és minden ősiségünk által megszentelt nap hagyomány szerinti megünneplésével kell értékrendünk mellett hitet tennünk. Ennek a természetes jogunknak bárki részéről megnyilvánuló, bármilyen korlátozása vagy tiltása ellen a megfelelő intézkedéssel válaszolunk.

2.2 A Szent Korona az államalapító és az államalkotó nemzetei által gyakorlattá válva elfogadott értékrendjével szembeni minden állami, vagy vallási jellegű megnyilvánulást meg fogunk akadályozni. 

2.3 Nemzeti kultúránk és nemzeti történelmünk minden hamisítását megakadályozzuk és vele szemben – éppúgy, mint nemzeti kultúránk bármely megnyilatkozási formájával szembeni tiltás ellen - ugyanolyan súllyal lépünk fel, amilyen a megakadályozás vagy tiltás.

3.   Jogi, szabályozási és képviseleti munka

3.1 Törvény-előkészítés és nyilvánosságra hozás mindenek előtt a diktatúrát kiszolgáló törvények kiváltására (nemcsak jogi, hanem a szabályozott terület szakembereinek részvételét is igénylő munka). (Ld. www.eunyet.hu honlapon)

      Ilyenek pl.:

      A Szent Korona alkotmányosságának visszaállítása, a háromszintű jogrendszer (alkotmány – alaptörvény – tételes jogszabályok) kidolgozása.

      Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást szabályozó 1982. évi 27. törvényerejű rendelet (Kádár-törvény!) kiváltása magyar érdekek elsődleges érvényesítését szolgáló törvénnyel.

      A jogalkotásról szóló, 1987. évi XI. törvény (Kádár-törvény!) kiváltása a népakarat érvényesítését biztosító rendelkezéssel.

      A választási eljárásról szóló, 1997. évi C. törvény helyébe lépő szabályozás, a szavazás és a szavazatok népakaratot kifejező, valósághű eredményt biztosító ellenőrzési rendszert alkalmazva.

3.2      Amennyiben országgyűlési képviselő (az EU Alkotmány ratifikálására „NEM”-mel szavazó tizenkét igaz ember közül) részt vesz a Magyar Küldetés teljesítésében, akkor az előkészített törvényeket – annak demonstrálására, hogy a parlamenti diktatúra folyamatosan működik – az Országgyűlés elé terjeszti.  

3.3 A diktatúrát kiszolgáló hatalmi eszközök megszűntetése, kiváltása a népakaratot kifejező ellenőrző szervezettel – mindenek előtt az Országos Választási Bizottságot és a hozzá tartozó Országos Választási Irodát kell azonnal megszűntetni és helyette új szervezetet kialakítani. A feladatot ultimátumként az OVB munkájának folyamatos alkotmányossági megtámadásával kell végezni, ennek eredménytelensége esetén ténylegesen meg kell akadályozni alkotmánysértő tevékenységét.  

3.4 A magyarság egységének védelme - Trianon felülvizsgálata, a Szent Korona tagság visszaállítása az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai számára, idegenek jogainak és kötelességeinek megállapítása és tényleges érvényesítése, előkészítendő a jogi érvényesítést.  

3.5 Perek a hatalom képviselői ellen - hazaárulás, alkotmányi rendelkezések betartása, korrupció, „privatizációs” szerződések megtámadása.

3.6      Jogérvényesítés tevékenységünkkel kapcsolatos ügyekben - előállítások esetén, büntető- és polgári perekben képviselet.

3.7 Jogi képviselet nemzetközi bíróságok és egyéb szervezetek előtt.

II. Országos Rendszerváltó Hálózat

A Magyar Küldetést a magyarság Nemzeti Egységbe szerveződésével kell teljesíteni, ennek szervezete a pártfüggetlen Országos Rendszerváltó Hálózat (ORH).

A szervezettség előkészíti és megalapozza a következő választáson a pártfüggetlen Nemzeti Egység részvételét. 

Ez a Szavazóköri Biztosokra épül, akiket a Választókörzeti Képviselőjelölt fog össze. A Választókörzeti Képviselőjelölt a választókörzetben a Nemzeti Egység egyéni országgyűlési képviselőjelöltje a 2006-os választáson.

Az egy megyében (Budapesten) lévő Választókörzeti Képviselőjelöltek tevékenységét a Nemzeti Egység Megyei (Budapesti) Biztosa fogja össze, aki a 2006-os választáson a Nemzeti Egység megyei listáján az első helyen szerepel.

A megyei biztosok tevékenységének feladatkijelölését és feladatellenőrzését a Nemzeti Egység Országos Szervezője végzi, aki a Nemzeti Egység országos listáján az első hét hely egyikén szerepel.

El kell érni, hogy minden választási körre legyen a Nemzeti Egységnek szavazókörönkénti biztosa. Lehetőség szerint minden választókörben olyan személy lássa el a választási biztos szerepét, aki az adott választókörben lakik, de legalább a választókörhöz közel lévő településen.

A PAJZS Szövetséget – amely eddig egyedül képviselte szellemében a Nemzeti Egységet – 2002. februárban azzal a céllal alapítottuk, hogy megszűntesse a pártrendszert, a Szent Korona önigazgatási rendszerének helyet adva. E miatt nem a hagyományos értelemben vett pártként működött és ezután sem fog akként működni. Nem lényeges, hogy hány főből áll tagsága, szervezetfejlesztésre azért nem fordítottunk (és ezután sem fordítunk) hangsúlyt, hogy alapelve töretlenül érvényesülni tudjon.

Mindaddig fenn kell tartani, amíg a Szent Korona önigazgatási rendszere szerinti képviseleti rendszer nem érvényesül a magyar választási törvényben, azért, hogy a Nemzeti Egység képviselői ne csak egyéni jelöltként vehessenek részt a választáson, hanem listát is állíthassanak.

A PAJZS Szövetség 2005. februárban tartandó következő közgyűlésén ennek megfelelő garanciális határozatot fog hozni. Ugyanakkor dönteni kell a pártelnöki tisztségéről is, hiszen az én elnökségem a hatalom részéről várhatóan megnyilvánuló támadás (pl. börtönbüntetés) miatt rövid időn belül veszélyeztetné a párt fennmaradását.

A. Szavazóköri Biztosok

Az ORH alapját a Szavazóköri Biztosok képezik.

A Szavazóköri Biztosnak a szavazókörben ismertnek és/vagy elfogadottnak kell lennie. Rendelkeznie kell kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képességgel.

Feladata:   

1.   Ismertető anyagok terjesztése (röplapok, matricák, kitűzők) és ismertető beszélgetések szervezése a választókörzetben.

2.      Kezdeményeznie kell a szavazókörzetét érintő, az I/1. és I/2. pontban leírt tevékenységeket, és közre kell működnie a tevékenységek szervezésében, megvalósításában.

3.      Folyamatosan tájékoztatni kell a Választókörzeti Képviselőjelöltet a választókörben a Magyar Újjászületéssel kapcsolatos pozitív és negatív eseményekről.

B. Választókörzeti Képviselőjelölt

A Választókörzeti Képviselőjelöltnek a választókörzetben ismertnek és elfogatottnak kell lennie. Rendelkeznie kell meggyőző- és vitaképességgel, ismeretek befogadásának és továbbadásának készségével, a választókerület és környezete érdekösszehangoló és érdekképviselő adottságával. 

Feladata:

1.   Ki kell alakítania a választókerületbe tartozó Szavazóköri Biztosok hálózatát, olyan személyekből, akik megfelelnek a követelményeknek, és el tudják látni a feladatokat. Össze kell hangolni, és irányítani kell a Szavazóköri Biztosok munkáját.

2.      Kezdeményeznie kell azokat az I/1. és I/2. pontban leírt tevékenységeket, amelyek – a Szavazóköri Biztosok jelzései vagy személyes tapasztalata szerint – a választókörzetet érintik, és közre kell működnie a tevékenységek szervezésében, megvalósításában.

3.   Meg kell szerveznie – a Szavazóköri Biztosok munkájával összhangban – a választási körzetben az ismertető beszélgetéseket, azokon beszélgetésvezetőként kell részt vennie. 

4.   Biztosítania kell a választókörzetben élő emberek ismeretének bővítéséhez szükséges eszközöket, beleértve a helyi média szolgáltatásának igénybevételét is. 

5.      Folyamatosan értékelni kell a Szavazóköri Biztosoknak a Magyar Újjászületéssel kapcsolatos eseményközlő tájékoztatását, annak ellenőrzött hatását ismertetnie kell a Nemzeti Egység Megyei (Budapesti) Biztossal.

C. Nemzeti Egység Megyei (Budapesti) Biztosa

A Nemzeti Egység Megyei (Budapesti) Biztosának a megyében (Budapesten) ismertnek és elfogadottnak kell lennie. Rendelkeznie kell azzal a képességgel, amellyel fel tudja oldani az emberekben a bálványimádás béklyóját és a megosztottság magyarságmegosztó erejét. Nemcsak vallja alapelveinket, hanem ismerete és tapasztalata alapján érvelni is tud mellette. Összefüggéseiben kell látnia a megye (Budapest) és közvetlen környezete, valamint a magyarság érdekeinek egységben megvalósuló összhangját. 

Feladata:

1.      Biztosítania kell, hogy a megye (Budapest) minden választókörzetében olyan képviselőjelölt legyen, aki megfelel a követelményeknek, és el tudja látni feladatait. Össze kell hangolni, és irányítani kell a képviselőjelöltek munkáját.

2.      Irányítania kell azokat az I/1. és I/2. pontban leírt tevékenységeket, amelyek – a Szavazóköri Biztosok és/vagy a Választókörzeti Képviselőjelölt jelzései vagy személyes tapasztalata szerint – a megyét (Budapestet) érintik, és közre kell működnie a tevékenységek megvalósításában.

3.   Meg kell szerveznie – a Szavazóköri Biztosok és a Választókörzeti Képviselőjelöltek munkájával összhangban – a választási körzetekben az ismertető beszélgetéseket, azokon a Magyar Küldetés képviselőjeként kell részt vennie. 

4.   Biztosítania kell a megyében (Budapesten) élő emberek ismeretének bővítéséhez szükséges eszközöket, beleértve a megyei és központi média szolgáltatásának igénybevételét is. 

5.      Folyamatosan értékelni kell a Választókörzeti Képviselőjelölteknek a Magyar Újjászületéssel kapcsolatos eseményközlő tájékoztatását, annak ellenőrzött hatását ismertetnie kell a Nemzeti Egység Országos Szervezőjével.

D. Nemzeti Egység Országos Szervezője

A Nemzeti Egység Országos Szervezőjének olyan személynek kell lennie, aki eddigi tevékenységével bizonyította, hogy a Szent Korona eszme, a Magyar Újjászületés elkötelezettje és így példamutató tud lenni a Magyar Küldetést megvalósító Nemzeti Egység létrehozásában. A pártfüggetlen Nemzeti Egység szükségességét nemcsak az alapelvek elfogadásával, hanem az egyetemes magyarság (Szent Korona tagság) érdekeinek mindenek feletti, radikális képviseletével is bizonyítja.   

Feladata:

1.      Biztosítania kell, hogy minden megyében és Budapesten legyen a Nemzeti Egységnek olyan Biztosa, aki megfelel a követelményeknek, és el tudja látni feladatait.

2.   Össze kell hangolni, és irányítani kell a Nemzeti Egység Megyei (Budapesti) Biztosok munkáját.

3.   Össze kell hangolnia az I/1. és I/2. pontban leírt tevékenységeket.

4.   Biztosítania kell a választók ismeretének bővítéséhez szükséges eszközöket, beleértve a központi média szolgáltatásának igénybevételét is. 

5.      Folyamatosan értékelni kell a Nemzeti Egység Megyei (Budapesti) Biztosainak a Magyar Újjászületéssel kapcsolatos eseményközlő tájékoztatását és ki kell dolgoznia a szükséges intézkedéseket, amelyeket az Országos Rendszerváltó Hálózat egységesen hajt végre.

III. Nemzeti Szolgálat

A Nemzeti Szolgálat a Magyar Újjászületés ideológiai- és működési alapját adja. A Nemzeti Egység részeként az I/3. pontban meghatározott feladatokat látja el.

Tevékenysége részben közvetlenül, részben közvetetten hat az Országos Rendszerváltó Hálózat feladataira.

A. Szabályozás

A Szabályozás azt a szellemi és szakmai biztonságot adja, amelyet a globalizációval szembeni jogérvényesítés és a jogi alternatíva jelent. (I/3 pont szerint)

A Szabályozási tevékenységet Szakmai Bizottságok végzik, amelyek összehangolását, a végrehajtás prioritását a Nemzeti Szolgálat Szabályozási Biztosa látja el.

Szakmai Bizottságok tevékenységük szerint operatív (I/3.2-I/3.7 pontok) és törvényelőkészítő (I/3.1) munkát végeznek.

1.   Operatív Szakmai Bizottság (I/3.2-I/3.7 pontok) Az ad hoc jelentkező jogi esetek megoldásában működnek közre.

2.      Törvényelőkészítő Szakmai Bizottságok (I/3.1) (Ld. www.eunyet.hu honlap)

a.   Az Alkotmány Szakmai Bizottsága

b.   Az Alaptörvény Szakmai Bizottsága

c.      Törvények Szakmai Általános Bizottsága

      ca.  Az emberi alapjogok és kötelezettségek Szakmai Bizottsága

      cb. Az államigazgatás Szakmai Bizottsága

      cc.      Családjogi Szakmai Bizottság

      cd.      Társadalmi csoportok Szakmai Bizottsága  

      ce.      Vallás- és művelődésügyi Szakmai Bizottság

      cf.      Egészségügyi Szakmai Bizottság

      cg.      Gazdasági Szakmai Főbizottság

cga      Mezőgazdasági és élelmiszeripari Szakmai Bizottság

cgb      Ipari Szakmai Bizottság

cgc &n